Vajda Péter,
Vajda Péter,
evang. gymnasiumi tanár, a M. Tudom. Akadémia és a Kisfaludy-társaság rendes tagja, V. Péter és Kovács Judith jobbágy szülők fia, szül. 1808. jan. 20. Vanyolán (Veszprémm.); első ismereteit otthon kapta; a határ bortermő vidéke, az ormok virága, a Bakony erdősége megragadták szívét és képzeletét. 1819. a soproni ev. főiskolába került. Tehetségével az elsők közé küzdötte föl magát. 1826-tól a győri akadémián tanult; mint nevelő anyagi támogatáshoz jutott. Utazott a Dunán Zimonyig és Bécsig, később a Balatonon; az Adria, a tiroli havasok és felső Olaszország szépségei fokozták természetszeretét. Két év multán Pestre költözött. Az egyetemen az orvosi szakra iratkozott be; egyik tanárával összetűzése okozta, hogy nem szerzett oklevelet. Ekkor az írói pályára lépett és egy évtizedig csak az irodalomnak élt. 1831-ben jelent meg első dala a Vörösmarty Koszorújában (a Tudom. Gyűjtemény melléklapja) Uzdi Péter álnév alatt; e névvel írt tovább is. 1833. a Hasznos Mulatságok segédszerkesztője volt; ezen év vége felé külföldi útra ment természettudományi tanulmányok végett; járt Németországban, Lipcsében, itt szerkesztette a Garasos Tár cz. ismeretterjesztő képes hetilapot 1834. jan. 1-től márcz. 22-ig; ekkor a lap pártolás híján megszünt. Utazott Hollandiában és Angolországban s 1834 őszén tért haza. Részt vett az Athenaeum szerkesztésében. 1836. feleségül vette Papp Katit, kivel öt évig jegyben járt. 1828. újra átvette a Hasznos Mulatságokat és egyik legszorgalmasabb írója volt az Auróra, Hajnal, Emlény cz. zsebkönyveknek. Az Almanach-társaság 1839. szerkesztőül választotta, de csak 1841. jelenhetett meg az I. kötet. A m. tudom. Akadémia 1837. szept. 7. választotta levelező tagjává, a Kisfaludy-társaság 1840-ben rendes taggá. Nagy része volt a Természettudományi Társulat megalakításában, melynek 1842-ben titkára lett. 1843. a szarvasi (Békésm.) evang. főiskolába hívták meg a philosophiai tanszékre. Okt. 27. székfoglalójában kifejti, hogy a tanítás czélja és lelke az igazság, jogszeretet és erkölcsösség; a latint a magyar pótolja; bizonyos szakrendszert igyekszik meghonosítani, tankönyvet kíván, nem kéziratot; hangsúlyozza, hogy tanár és ember éltető példa legyen; nyers fegyelmezés helyébe a szeretet álljon; nemzeti míveltség és jellemképzés. Az ifjúsággal való érintkezést «Önképző magyar társaság» alapításával tette szorosabbá. Itt tartotta lelkes «erkölcsi beszédeit»; és csakhamar a városi közönséget is bevonta hallgatói közé. A társaság czéljaira könyvtárt létesített. Az önképző kör ma is megvan és nevét viseli, őrzi alapítója emlékét és gondozza sírját. Mikor V. Szarvasra került, két tanára volt az iskolának; év multán négyen tanítottak, köztük Ballagi Mór, kivel országos hírre emelte az intézetet. «Erkölcsi beszédei»-ért (kézirata az országos levéltárban), melyet kiadásra is összegyűjtött, szabad szellemük miatt a censor föladta; ekkor a kormány V. elmozdítását követelte. A vizsgálat lassan ment és ez alatt V. 1846. febr. 10. meghalt Szarvason. Emlékét Petőfi szép költeménynyel tisztelte meg.
Írt társadalmi, bölcseleti, nyelvészeti és természeti dolgozatokat s ezek emellett költeményeket versben és prózában; tudományos dolgozataiba is költői színt vegyített. Czikkei a Pesti Hirlapban (1841. 56. A m. természettud. társulat ismertetése, 80. Iparegyesületről, 1842. 111. sz. A londoni állattudom. és a pesti természettudom. társulat) sat.
Munkái:
1. A tanácsadó orvos mint hű barát, oktatás az egészség megtartására, a betegségek gyógyítására egyszerű házi szerek által. Voigt György szerint Padavértei. Lipcse, 1834. (2. kiadás. Pest, 1835.)
2. A legszebb leány. Tréfás elbeszélés. Pest, 1834.
3. A szépítés mestersége. Útmutatás a kellemetességek megszerzésére s kifejtésére, a bőr, az arcz, kezek, nyak, mell sat., a hajak, bajusz, szemek, fogak sat. épen tartására, szépítésére s hibáknak elhárítására. Egy toldalékkal különbféle ékességszerek készítés módjárúl. Kassa, 1835.
4. A férfiasság. Oktatás, mint kell a hímerőt vagyis férfiúi tehetséget kifejteni, gyakorolni s visszaszerezni. U. ott, 1835.
5. Magyar nyelvtudomány. Magában foglaló a szónyomozást, szókötést, helyesírást és hangmértéket. U. ott, 1885.
6. A tapasztalt méhészgazda. Oktatások a méhészet körül, az egész esztendőben előjövő minden foglalatosságokrúl. Útmutatásul azoknak, kik a mezei gazdaság ezen szintoly nevezetes mint hasznos ágában örömmel, okosan és szerencsével akarnak foglalatoskodni. Magyarország különbféle égaljához alkalmaztatta Uzdi Péter. Egy term tábla 14 ábrázolattal. U. ott, 1835.
7. Pesti levelek. 1. füzet. Szép szavak. 2. füzet. Őszinte beszédek. U. ott, 1835., 1837.
8. Természet história gyermekek számára. Írta Raff György Keresztély, ford. 14. színezett táblával egy egy czímképpel. U. ott, 1835.
9. Tárcsai Bende. Román. Pest, 1836. Három kötet. (Névtelenül).
10. Joguz, vagy a honkeresők, színmű 5 felv. U. ott, 1836.
11. Növénytudomány. Magyar-latin füvésznyelv és rendszerisme. Orvosok, gyógyszerészek, kertészek s kiváltképen a füvészetet tanító nélkül tanulni akarók számára. 368 ábrával, 8 táblán. U. ott, 1836.
12. A nap szakaszai. Költeményes festések a természet után. U. ott, 1837.
13. Dalhon U. ott, 1839–43. Négy füzet.
14. Vajda Péter Magyar nyelvtana. Buda, 1840. Két füzet. (Magyarul és németül. I. szónyomozás. II. szókötés).
15. Magyar-német olvasótár V. P. nyelvtudományához. U. ott, 1840–41. Két füzet. (Magyar és német czímmel és szöveggel. I. Szónyomozási gyakorlatok. II. Fordítási gyakorlatok).
16. Nemzeti ábéczé. Olvasó és mulattató könyv, magyar szorgalmas fiúk és leányok számára. Nálunk eddig egészen új módszer szerint írta. Pest, év n.
17. Az állatország, fölosztva alkotása szerint, alapul szolgálandó az állatok természetleírásához és bevezetésül az összehasonlító boncztanhoz. Írta Cuvier György, ford. I. kötet. Buda, 1841. (Az Akadémia által nyomtatás végett elfogadott II. kötete, kézikönyveivel együtt, kéziratban maradtak).
18. Ismerettárcza a két nembeli ifjúság számára. Benne foglaltatik: különböző népek erkölcse s öltözete, a lovagság, a bécsi sz. István temploma, s a milanói dóm leírása. Írta Chimani Lipót. Magyarra tette. 24 színezett aczélmetszettel. Bécs, 1842.
19. Éj és korány. Írta Bulwer, ford. Pest, 1843. Három kötet. (Külföldi regénytár XIII–XV).
20. Scribe, Láncz. Vígj. 5 felv. ford. U. ott, 1843. (Nagy Ignáczczal. Színműtár III. köt. 33. füzet. Előadták először 1842. márcz. 5. Pesten a Nemzeti Színházban).
21. Robinson Crusoe története. Foë és Geiger szerint kivonatban adja. Négy színezett képpel. U. ott, 1844. (2. kiadás. U. ott, 1859).
22. Buda halála. Szomorújáték 5 felv. Közrebocsátja Zsilinszky Mihály, bevezetéssel. U. ott, 1867.
23. Dalhon. Szemelvények. Kiadta és bevezetéssel ellátta. Nemes Béla. Gyoma, 1906. (V. életrajzával).
Kéziratban színművei: Caligula, szomj. 5 felv. (Dumas); Hamlet, szomj. 5 felv. Shakespeare után (előadták Pesten 1843. ápr. 1.; Lear király, Shakespeare után ford. Egressy Gáborral (előadták Pesten 1857. jan. 1.).
Álnevei az említetteken kívül: Bogárdy (a Bajza Aurórájában 1837) és Darázsy (két első társadalmi czikkénél, Pesti Divatlap 1844.).
Emlékszobrát Szarvason 1861-ben leplezték le. Olajfestésű arczképe szintén Szarvason van a «Jelenések arczképcsarnokában». Szülőházát Vanyolán a pápai «Jókai-kör» emléktáblával jelölte meg, melynek leleplezési ünnepe 1898. máj. 15. volt.
Kisfaludy-társaság Évlapjai III. 26., 72., IV. 136. l.
Pesti Divatlap 1845. I. 1. sz., 1846. 9. sz. (Ballagi emlékbeszéde V. koporsójánál).
Társalkodó 1846. 17. sz. (Nekr.).
M. tudom. Akadémia Évkönyve VIII. 1. (1845–1847. 112. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 512. l.
Kertbeny, Album hundert ungarischer Dichter. Dresden und Pesth, 1854. 116., 523. l. és Ungarus Männer der Zeit. Prag, 1862. 181., 295. l.
Pesti Napló 1855. I. 92. sz.
Vahot Nagy Naptára 1855-re arczk.
Ferenczy és Danielik. M. Irók I. 502. l.
M. Irók Arczképei és életrajzai. Pest, 1858. 141. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1858. 50. sz. arczk. 1908. 4. sz. (Szobra).
Sürgöny 1861. 120. (Szobra).
Toldy Ferencz. M. Nemzeti Irodalom Története. Pest, 1865. és Összegyűjtött munkái V. k.
Kanitz August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 196. l.
Hazánk és a Külföld 1869. 3. sz.
Zsilinszky Mihály, Szarvas város történelme. Pest, 1872. 131. l.
Szinnyei Könyvészete.
Lanka Gusztáv, Multról a jelennek. Bpest, 1879. 58. l.
Figyelő 1881. (Almanach-társaság) XV., XVII.
M. Tanügy 1883. 377. (Széchy K.).
Uj M. Athenás 460. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1886. 78., 79. l. (V. pályaválasztása).
Szarvasi Lapok 1887. 48–51. sz., 1888. 1–4. (V. erkölcsi beszédei és pöre), 32. (V. P.).
Aradi Közlöny (1888. 197., 198. Szarvasra költözése és tanári székfoglalása).
Széchy Károly, Vajda Péter élete és művei. Bpest, 1892. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1893).
Nemzet 1892. 180. sz. (Szász Béla).
Szarvasi evang. főgymnasium Értesítője 1895. 145. l.
Akadémiai Értesítő 1898. 319. l.
Pápai Lapok 1898. 21. sz.
Pápai Jókai-kör Évkönyve 1897–98. 77–83. l. (Emlékbeszéd).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 589., XVIII. 756. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 520., 525. l., 1908. 306. (Heinrich Gusztáv).
M. Könyvészet 1906.
A hét 1908. 38. sz.
Budapesti Hirlap 1908. 226. sz.
Egyetértés 1908. 226. l.
