Vajda Péter (csernátoni),
Vajda Péter (csernátoni),
ref. püspök; lelkész volt Dézsen, a dézsik egyházmegyének főjegyzője, majd esperese lett, 1772. az Agyagfalván tartott közzsinaton egyházkerületi főjegyzőnek választatott meg és 1773. decz. 14. Dézsen a püspöki hivatalba beiktattatott, esperesi hivatalát azután is megtartva. Meghalt 1782-ben.
Munkái:
1. Szélvész tengeri habok közt mondandó imádság gr. Teleki Kata gr. Lázár Jánosné felett Gyalakután 1752. nov. 8.
2. Szerelmetes orvos (Koloss. IV. 14.), az az néhai Szathmári Atzél Gábor úrnak áldott emlékezetét fen-tartó tanítás 1762. ápr. 25. Kolozsvár, 1763. (Beregszászi Moyses beszédével. Wajda Péter névvel).
3. Élőknek tsomója az az: A Sámuel I. könyvének XXV. rész 29. v. egyik tzikkelyéből készült halotti tanítás mellyet néhai nemes kézdi Széki Albis, Tsomós János uramnak utolsó meg-tiszteltetésekor szomorúan mondott-el... 1768. eszt. bőjtelő havának 28. napján. Kolozsvár, 1770. (Szathmári Pap Mihály beszédével együtt).
Erdélyi ref. lelkészi Névkönyv 1860.., 1882.
Petrik Bibliogr.
