Vajda Viktor,
Vajda Viktor,
nyug. főreáliskolai tanár és hirlapíró, szül. 1835. Kolozsvárt, hol atyja, V. Alajos kormányszéki fogalmazó, utóbb törvényszéki biró volt; tanulmányait szülővárosában és a nagyszebeni jogakadémián végezte. Az ügyvédi pályán egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után Cseke közelébe, Istvándiba (Szatmár m.) vonult a kölcsei Kende-családhoz nevelőnek. Kende Zsigmond mellett bő alkalmat lelt Kölcsey Ferencz szellemi életébe és családi körülményeibe komolyabban is behatolni. Nevelő működését befejezvén, Kolozsvárra, onnét rövid idő mulva Pestre költözött, a hol tíz évnél hosszabb ideig (1876-ig) a hirlapirodalomnak szentelte minden idejét, különösen a zenekritika terén szerzett elismerést. Időközben beutazta Olasz-, Német-, Francziaországot és Svájczot; járt Spanyolországban, sőt azután is megfordult Francziaországban. 1887-től és 1900-ban is a franczia nyelv és irodalom tanára volt a kecskeméti főreáliskolában és állandó munkatársa a Kecskemétnek. Jelenleg nyugalomban él Budapesten.
A különböző hirlapokban és folyóiratokban czikkeket, tárczákat és fordításokat közölt. Czikkei következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Idők Tanuja (1866–68. művészetiek), Századunk (1868), Pesti Napló (1869–77-ig), Figyelő (1873. Felsőbükki Nagy Pál, 1874. Kölcsey naplója, Erkel Ferencz 1875. A zeneakadémiáról), Figyelő (Aigner-féle II. 1877. Ribinyi János, Latin íróinkról, III. Szirmay Antal és Hungáriája), Kath. Hetilap (1876. 48. sz. A soproni magyar társaság, 1878. 12., 13. sz. Deáki Filep Sámuelről), Uj Idők (1876. 46. Egy megnemesített költőről, Kiss János), Fővárosi Lapok (1876. 200. sz. A magyar könyvnyomtatás történetéből), Pécsi Figyelő (1878. 51. sz. Mikes Kelemen), Sopron (1878. 34. sz. Vitkovics Mihály), Koszorú (IV. 1880. Gróf Benyovszky a franczia irodalomban), Budapesti Hirlap (1881. 130. sz. Irodalmi tarlózatok az Érmelléken), Zenelap (1886. A jelenlegi olasz zenéről, A magyar dalárdák története, 1887. A budapesti hangversenyek történetéhez), Kecskemét (1893. 41., 42. sz. Baszk népdal magyar királyról: Atharra Jaureglan, 1898. 11. sz. Petőfi és Kölcsey, 1900. 23. sz. A Provence legszebb költeménye: Mireille), Magyar Szó (1902. 36. sz. Az erdélyi énekeskönyv s a magyarországi ev. ref. egyház megújítandó énekeskönyve), Maros (1907. 78. sz. A vízaknai fürdőről) sat.,
Munkái:
1. Mexikói rejtelmek. Regényes korrajz a legújabb időkből. Írta Aimard G. Francziából ford. Debreczen, 1865.
2. Kincskeresők. (Les gambucinos). Regényes korrajz a mexikói szabadságharcból. Aimard G. után ford. Kolozsvár, 1865.
3. Művészet és politika. Képek a magyar társadalomból. Pest, 1870.
4. Dalár-Emlény a Pest-Budán 1870. aug. havában tartott országos dalár- és zeneünnepély emlékeül. U. ott, 1871.
5. Az utolsó szerelem. Regény. U. ott, 1873. Három kötet.
6. Kölcsey élete. Bpest, 1875. (Ism. Figyelő 23. sz., Hon 176. sz.).
7. A franczia versidomról. A magyar hangsúlyos verselés alapjai. Arany János, d'Olivet abbé sat. után. Nagyvárad, 1881.
8. Délszaki ég alatt. A magas Pirénékből, a tengerek mellől. Előszóval Virág Elektől. U. ott, 1885. (Ism. Földrajzi Közlem. XIII. k.).
9. Művészet világa. Évtized Sipos Antal magán zeneakadémiájának életéből. U. ott, 1885.
10. A grande chartreuse és a kartauziak. Kecskemét, 1889.
11. Kölcsey mint moralista. U. ott, 1896.
12. Elveszett boldogság. Regényes korrajz Erdély történetéből. U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz.).
13. Utóhangok Kölcsey életéhez. U. ott, 1908.
Előszót írt: Benedikty: Nilusi emlékek. Pest, 1871. cz. munkájához.
Alföldi Hirlap 1869. 106. sz.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 756. l.
Hornyik József, Kecskeméti irók. Kecskemét, 1901. 46. l. és önéletrajzi adatok.
