Vályi K. András,
Vályi K. András,
egyetemi tanár, szül. 1764. nov. 30. Miskolczon (Borsodm.); 1789. iskolavisitor lett; 1790. elestén hivatalától, a róm. kath. vallásra tért át. 1792. fölállíttatván a felsőbb tanintézeteken a magyar nyelv és irodalom tanszéke, ő volt első, ki 28 éves korában a pesti egyetemen kineveztetett. V.-t, 1792. ápr. 26. a kassai kerület volt iskolafelügyelőjét jún. 6. ünnepélyesen beiktatták. A tanítás tervét felsőbb rendelet folytán V. készítette; fizetése 1797. 600 frtról 800-ra emeltetett. Élete utolsó évének nyarán beutazta az országot, meglátogatta a városokat, várakat és azokról rajzokat vett föl munkája számára. Meghalt 1801. decz. 2. Pesten.
Költeményt írt az Orpheusba (1790. I. 2.), czikke (u. ott, I. 4. A népesítésről).
Munkái:
1. Az újj tanítás módja és a levél iró. Kassa, 1789.
2. A norma és a levél író, az az: A nemzeti oskolák mivolta, tulajdonsága, érdeme, haszna, a nemzeti tanítók megkívántató tehetségei, normális tanítás módja; a különbféle levelek nemeire fel-segéllő szabások, példákkal világosítva: utasító levelek, vagy assignatiok, quietantiák, recepisszék, tört-levelek, testamentomok irására vezető rövid utmutatás. U. ott, 1789.
3. Keresztény érzékenységei. Wieland munkái közül. U. ott, 1789. és 1791. (Wályi K. András aláírással).
4. A magyar nyelvnek hathatósságáról mondott beszéd. Pest, 1791.
5. Beszéd a nemzeti nevelésről. U. ott, 1791.
6. A felséges magyar hazához. I. A magyar tanitószékek hathatósabb előmeneteléért, II. A pesti magyar társaságot megerősitő királyi privilegiumnak meg nyerhetését eszközlő közben vetésért. Hely és év n. (Az országgyűléshez intézett kérvénye 1791. máj. 31-ről).
7. A magyar nyelvnek könnyen és hasznosan lehető megtanulására vezető rövid ösvény. Avagy sokféle gyakorlások példái a könyvszerzők példáiból. Pest, 1793. (Latinul és németül is megjelent).
8. Tárogató síp, a vagy olly hajdani magyar nemzeti musikának neme, melly által a régi magyarok táborozások idején egymást a tsata mezőre öszve-hívták. Budán Szent-György havának 24. napján 1797. eszt. (Buda. Névtelenül).
9. Magyar országnak leírása. Mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák, kutak, hámorok, savanyú és orvosló vízek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Buda, 1796–99. Három kötet. (Három arczk. Ezen földrajzi szótárával vetette meg alapját az ország részletes ismeretének).
10. Magyar-országnak földképe, melly az edig készült mappákból lehetőképen megjobbítva kibocsáttatott. Pest, 1798.
M. Kurir 1789. 63.
Hadi Történetek 1791. 750. l.
Bécsi M. Merkurius 1795. 68. sz.
1802: Allg. Literatur Zeitung. Wien. Intelligenzblatt 82., Zeitschrift von und für Untern I. 138. l.
Annalen der osterr. Literatur 4. sz.
Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 605. l.
Kazinczy F., Magyar Pantheon Bpest, év n. 304., 402. l. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.).
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Petrik Bibliogr.
