Vandrák András,
Vandrák András,
bölcseleti doktor, evang. kollegiumi tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, V. András gazdatiszt és Choma Zsuzsánna fia, szül. 1807. jan. 24. Csetneken (Gömörm.), hol Kindisz és 12 éves korától Henriczy Mihály jeles paedegogusok voltak tanárai; Csetnekről Kassára ment német nyelvet tanulni, majd Rozsnyóra, innét Eperjesre, hol Karlovszky Zsigmond és Greguss Mihály tanították. Eperjesen befejezvén tanulmányait, 1828. júl. 21. kitünő eredménynyel tette le Tiszolczon a papjelölti vizsgát, mely akkor egyszersmind a tanárképesítő vizsga is volt. Két évi nevelősködés után 1830. indult Jenába, hol kocsin, hol gyalog, hogy az ottani egyetemen befejezze tanulmányait. 1831. került ismét vissza Eperjesre; itt azonnal alkalmazták a magasabb osztályokban előadandó magyar irodalomra. 1833. aug. 8. bölcseleti tanárrá választatott meg. Két osztályban (VII. és VIII.) kellett előadnia a logikát, psychologiát, metaphysikát, aesthetikát, latin és magyar irodalmat (160 frt fizetés- és a csekély tanpénzért), de még a mathesist és physikát is. Később a theologián és jogakadémián is alkalmaztatott. Magánneveléssel is foglalkozott későbbi korában is; e tekintetben kitünőbb tanítványai voltak: a Kubinyi, Thuránszky, Dessewffy, Baloghy, Máriássy és Szirmay családokból. 1845. Trencsén, 1847. Árva és 1848-ban Sáros megyék táblabirák sorába iktatták. A m. tudom. Akadémia 1847. decz. 29. választotta levelező tagjának. 1870-ben megbizatott a magyar protestáns gymnasiumok szervezetének kidolgozásával, (mint olyan, a ki részt vett az 1842. évi acsai egyetemes tanügyi értekezleten) s annak határozatait, tervét kidolgozta. 1858. a jenai egyetem 25 évi jubileuma alkalmából a bölcselet doktorává avatta fel. Ez alkalomból, többek közt Arany János verssel üdvözölte. 1881-ben ő felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével diszítette fel. 1883. szept. 15. ülte meg az eperjesi kollegium félszázados tanári működésének örömünnepét. Meghalt 1884. szept. 14. Eperjesen. A m. tudom. Akadémiában 1885. decz. 21. Vécsey Tamás tartott fölötte emlékbeszédet.
Egyházi tárgyú dolgozatai jelentek meg a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1843–48) és a Prot. Jahrbücher für Österreichban. Czikkei az Athenaeumban (1841. X. Az eperjesi magyar társaság dolgában), a Prot. Jahrbücherben (1854. I. Das evang. Distriktual-Kollegium in Eperjes); a Reden u. Trauergedichte bei dem Begräbniss... Jos. Mich. Schwarz. Kaschau, 1858. cz. munkában. (Emlékbeszéd magyarul); az Akadémiai Értesítőben (1860. A személylegesség, alanyiság, a tárgyilagosság fogalmai tudományos becsének kellő mértékrei leszállítása), az eperjesi evang. kollegium Értesítőjében (1878. Az erkölcsi világ lényege és fontossága kivált a társadalomban, 1879. Az aesthetikai világ lényege s culturális fontossága, 1882. Az emberi tudat és hit világa bölcseleti szempontból).
Munkái:
1. Lelkileges embertan, vagyis physicai anthropologia, kézikönyvül oskolák számára. Eperjes, 1841. (Magyar és latin czímmel és szöveggel. 2. kiadás: «Lélektan a bölcsészet tanuló ifjuság számára» cz. U. ott, 1847.; 3. ujonnan szerkesztett és javított kiadás: «Lélektan mint gymnasiumi kézikönyv» cz. U. ott, 1863).
2. A philosophiai ethika elemei. Vezérfonalul... Lőcse, 1842. (2. átdolg. kiadás: «Bölcseleti erkölcstan» cz. Eperjes, 1865.).
3. Elemi logika. Köztanításnáli vezérfonalul. Eperjes, 1844. (Nyom. Lőcsén),
4. Vandrák András eperjesi tanár 1833-tól 1858-ig volt tanítványainak névsora. Eperjes, 1858.
5. Tiszta logika, felgymnasiumi tanulók számára. U. ott, 1861. (2. teljesen átdolgozott kiadás, 3. kiadás. U. ott, 1867).
6. Bölcseleti jogtan. (Észjog), Vezérfonalul a nyilvános leczkékben. U. ott, 1864.
7. Emlékbeszéd Krajzell Andrásról. U. ott, 1867.
8. Az eperjesi egyházkerületi ág. hitv. evangelikus collegium multjának és jelen állapotjának vázlatos rajza. U. ott, 1867. (Angolul: ford. Dallos Gyula és Pulszky Ágost. Pest, 1864.).
9. Magyarhoni ev. gymnasiumok szervezése. Hely n., 1870.
Kéziratban: Mi a napéjegyenpont látszólagos hátrálásának igazi oka? (1862), Általános neveléstan (1864).
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom története. Pest, 1865. 302. l.
Vasárnapi Ujság 1867. 40. sz. arczk., 1884. 38. sz. arczk.
Prot. Képes Naptár 1868. 64. l. arczk.
Figyelő XII. 1882. 87., 88., XV. 1883. 320. l.
Borsodmegyei Lapok 1883. 73. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883. 37., 38., 1884. 38. sz. 1884: Egyetértés 257., 259. sz., Budapesti Hirlap 257., Nemzet 256. sz., Rozsnyói Hiradó 37., 38., 1884. 38. sz.
Uj M. Athenás 461. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Hörk József, Beszédek. Kassa, 1889. (Emlékbeszéd 1886. jan. 6.).
Vécsey Tamás, Emlékbeszéd Vandrák András felett. Bpest, 1886. (Emlékbeszédek III. 8.).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 637. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 875. l.
