Várady Ferencz (sárosi és karácsonyi),
Várady Ferencz (sárosi és karácsonyi),
megyei levéltárnok és hirlapíró; V. Ferencz úrbéri törvényszéki tanácsos, majd megyei főügyész és Kazy Lujza fia, szül. 1860. júl. 23. Kaposvárott (Somogym.); tanulmányait Pécsett a cziszterczita-rend főgymnasiumában végezte, hol Verbőczy István felismerve költői tehetségét, különös gondot fordított kiképzésére; már ekkor irogatott verseket és elbeszéléseket, melyek nyomtatásban is megjelentek. 1880 őszén végezve az egy évi katonai szolgálatot, a hirlapírói pályára lépett és a Pécsi Figyelő politikai hetilap belső munkatársa lett; 1884-től 1890 tavaszáig szerkesztette is a lapot. Időközben «Veréb Jankó» cz. alatt képes élczlapot alapított és szerkesztett. Részt vett a magyar hirlapíróknak Budapesten tartott országos kongresszusán. Szerkesztette a Pécsett 1886-ban tartott országos dalünnep «Emléklap»-ját, az 1888. pécsi általános műipar-, termény- és állatkiállítás hivatalos közlönyét, a «Kiállítási Értesítő»-t és az ugyanezen évben megjelent «Négy vasárnap» cz. megjelent illusztrált emlékalbumot. Részt vett a közélet mozgalmaiban. Rendezője volt az 1886. pécsi kiállításnak. Az 1888. általános kiállítás alkalmával díszoklevéllel tüntették ki. A pécsi dalárda emlékoklevéllel ajándékozta meg. Nagy barátja volt a színészetnek és mint műkedvelő 27 színdarabban játszott. Különös előszeretettel foglalkozott az ornithologiával. Nagy élő madárgyűjteménye volt, mely az oszágban elsőrangú. Több mint 30 éve, hogy minden szabadidejét az állatvilág elméleti, gyakorlati és tapasztalati megismerésére fordította; gyűjtötte az élőállatokat; gyűjteménye százat meghaladó fajban, több mint ezer élő hazai és exotikus madarak, majmok, japáni halak, kameleonok, indiai kígyók, alligátorok példányából áll. Állataival több külföldi kiállításon díjakat is nyert. Legújabban a székesfőváros az állatkert számára gyűjteményének nagy részét megvásárolta. Az 1891-ben Budapesten tartott II. nemzetközi madártani kongresszuson részt vett és az élőmadár-kiállítás szakbizottsága megválasztotta tagjának. A hirlapírói pályától megválva, 1890. tavaszán Baranya vármegye levéltárnokává neveztetett ki s e mellett a hirlapirodalmat se hanyagolta el; több helyi és fővárosi lapnak külső munkatársa lett. Az 1892. választások alkalmával képviselőjelölt is volt, de megbukott.
Irodalmi munkálatait, czikkeit, tárczáit, költeményeit a következő hírlapok közölték: Pécsi Lapok, Pécsi Hirlap, Pécsi Figyelő, Pécs, Mohács és Vidéke, Siklós és Vidéke, Somogy, Kaposvári Közlöny, Zalai Közlöny, Székesfehérvár és Vidéke, Vasmegyei Közlöny, Pozsonyi Lapok, Veszprémi Független Hirlap, Újvidéki Hirlap, Magyar Népbarát, Budapest, Képes Családi Lapok (1884., 1892. költ.) és Ország-Világ (1894–95. költ.)
Munkái:
1. Versei. Pécs, 1879.
2. Ujabb költemények. U. ott, 1880.
3. Tavaszom virágai. U. ott, 1882. (Költemények).
4. Rímek és prózák. U. ott, 1883.
5. Lant. U. ott, 1884.
6. Tövisek. U. ott, 1886. (Költ.).
7. Emlékül. U. ott, 1889. (Költ.).
8. Rokonok. U. ott, 1890.
9. Hulló levelek. U. ott, 1892. (Költ. Ism. Vasárnapi Ujság 40. sz.).
10. Karczolatok U. ott, 1898.
11. Terefere. Karczolatok. U. ott, 1902.
12. Röptében. Karczolatok. U. ott, 1904.
13. Versei. U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 34. sz.).
Szerkesztette és kiadta: Baranya multja és jelenje, térképpel, arczképekkel és képekkel Pécsett 1896, 1898. Két kötet.
Álnevei: Kis reporter, Jankó, Pityi Palkó. (Pécsi Figyelőben, Veréb Jankóban és több más hirlapban).
Ország-Világ 1895. 2. sz. arczk.
M. Könyvészet 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Vasárnapi Ujság 1907. 49. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
