Várady Gábor (Borbély),
Várady Gábor (Borbély),
volt 1848–49. honvéd-ezredes, később országgyűlési képviselő, V. Ádám, megyei főjegyzőnek fia, szül. 1820. nov. 11. Máramaros-Szigeten, középiskolai tanulmányait a m.-szigeti lyceumban, a jogiakat Eperjesen végezte. 1837. tért haza és egy évig gyakornokoskodott atyja mellett. Ez alatt a vármegye őt ajánlotta a magyar testőrségbe. A katonai szolgálat gyakorlása czéljából 1839. febr. 12. belépett a Wasa-gyalogezredbe kadet ranggal; már 1840. kineveztetett testőrnek. Itt ismerkedett meg Görgeyvel és Klapkával, Máriássyval és Asztalos Sándorral, kik ez időben szintén mint testőrök szolgáltak. Nemsokára belépése után a testőrség könyvtárnoka lett. Akkor több társával együtt megalapította a «Remény» cz. kézirati szépirodalmi közlönyt. Az 1843. országgyűlés megnyitására a király kiséretébe kirendelt testőrök közt volt ő is. Az országgyűlés alkalmával kedvet kapott a polgári pályára, miért is lemondott a testőrségről, letette az ügyvédi vizsgálatot, hazament megyéjébe és mint ügyvéd s tiszteletbeli főjegyző működött, részt vett az országgyűlési utasítások készítésével megbízott küldöttség munkálataiban. Az 1848. mozgalom megindításával hozzákezdett a szigeti nemzetőrség megalakításához; akkor századossá választották; a mikor pedig a magyar kormány a honvédsereg megalakítását rendelte el, a megyei választmány a máramarosi honvédszázadok szervezésével bízta meg. Ezalatt felkérték a szabolcsi szabadcsapat parancsnokának. E csapat élén azután Katona Mihály erdélyi hadtestéhez csatlakozott; a büdfalvi, majd a dragomérfalvi előőrségi parancsnokságot vette át; 1849. febr. pedig Rapaics alezredes megbízásából a máramarosi önkéntes nemzetőrségi zászlóaljat alakította meg, amely utóbb a 105. honvédzászlóalj lett. A fegyverletétel után rövid ideig Szatmáron és Pesten tartózkodott; majd 1850. jan.-ig ipa nyitramegyei jószágán rejtőzött; aztán Bécsbe, onnét pedig álnéven Bajorországba menekült. Württembergben a hohenheimi gazdasági intézetbe iratkozott be; utóbb feleségével, a ki utána ment, Stuttgart közelében Cannstattban telepedett meg. Itt kieszközölte az engedelmet a visszatérésre. Megyéjébe érkezve, ügyvéd lett és tevékeny részt vett a társadalmi mozgalmakban. 1860. másodalispán lett 1861-ben pedig a técsői kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Az országgyűlés föloszlatása után ismét átvette mint másodispán a törvényszéki elnökséget és decz. 9. az egész tisztikarral együtt visszalépett s a provizorium alatt ismét ügyvédséggel foglalkozott. A técsői kerület 1865-ben ismét megválasztotta. A kerületet harminczegy évig képviselte; a képviselőháznak alelnöke is volt egy időben. Tiszteletbeli gondnoka volt a máramaros-ugocsai ref. egyháznak, azonkívül törvényhatósági és városi képviselő; elnöke volt a múzeumegyesületnek, a máramarosmegyei honvéd-egyesületnek és a máramaros-szigeti lyceum felügyelője. Elnöklete alatt megalakult Máramaros-Szigeten a kisdedóvóintézet és a jótékony nőegyesület. Meghalt 1906. nov. 12. Máramaros-Szigeten.
Leveleket írt Máramaros-Szigetről a M. Sajtóba (1857. 219. sz., 1858. 26., 28., 29. sz. A máramaros Verhovina) és a Hölgyfutárba (1858), itt ford. beszélyei is jelentek meg (1862. 1–4. sz.); czikkei a M. Színházi Lapban (1860. 18., 39. sz. Jótékonyczélú előadások Máramaros-Szigeten); a Szigeti Albumban (1860. Sziget ismertetése); a Hazánkban (III. 1885. Máramaros-megye 1848–49-ben); az Ország-Világban (1885. 1–11. Naplótöredékek); a Nemzetben (1887. 142. sz. Rapaics Dániel emlékezete); országgyűlési beszédei a Naplókban vannak; Toldy László, A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1862. cz. munkája II. kötetébe három beszédét vette fel. Mint a máramarosi honvéd-egylet elnökének a márczius 15. ünnepélyeken részint megnyitó és alkalmi beszédei megjelentek a Máramaros cz. hetilapban.
Munkái:
1. Országgyűlési levelei. Kiadta Szilágyi István. Pest, 1871. Két kötet. (Ism. Hon 240. sz.).
2. Beszéde Técsőn 1878. aug. 8. választóihoz. Bpest, 1878.
3. Két beszéde, mondotta Técsőn a kerület választói előtt. 1881. jún. 19. és 27. M.-Sziget, 1881.
4. Hulló levelek. U. ott, 1892., 1894–95. Három füzet. (Emlékiratai. Ism. Vasárnapi Ujság 1893. 5. sz. Pester Lloyd 1893. 52. sz.).
5. A máramarosi múzeum-egylet mélyen tisztelt választmányához intézett előterjesztése. U. ott, 1898.
Megalapította 1865. ápr. 5. a Máramaros cz. politikai hetilapot és rövid ideig szerkesztője is volt (több évig írta a vezérczikkeit); kiadta a Szilágyi-Albumot Bpesten, 1885.
Hazánk és a Külföld 1866. 17. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1867. 48. sz. arczk.
Népzászlója Naptára 1871. 38. sz. arczk.
Igazmondó 1870. 4. sz. arczk.
Hajnal-Album, Bpest, 1873. 29. l. kőny. arczk.
Családi Kör 1873. 23. sz. kőny. arczk.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert. Uj országgyűlési Almanach 1887–1892. Bpest, 330. l.
Moricz Pál, A magyar országgyűlési pártok küzdelmei. Bpest, 1892. I. 105. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 647. l.
Budapesti Hirlap 1906. 312. sz.
Gyászjelentés és önéletrajzi adatok.
