Veress Endre,
Veress Endre,
bölcseleti doktor, állami középiskolai tanár, V. Sándor mérnök, író és bélésföldvári Birizdó Lujza ref. szülők fia, szül. 1868. febr. 15-én Békésen. Három hónapos korában szülei Romániába vitték, hol atyja 1859-től élt; a középiskola alsó négy osztályát a rumén gymnasiumban végezte; a magyaron kívül a német, a rumén és franczia nyelvet elsajátította. 1883 őszén atyja a kolozsvári kereskedelmi akadémiába vitte. Ezt elvégezvén, visszament özvegy anyjához Bukarestbe s előbb biztosítótársulatnál, majd bankházban vállalt hivatalt. A bukaresti Magyar Társulatban is élénk részt vett. 1891 tavaszán haza költöztette családját Kolozsvárra és beiratkozott az egyetemre. 1892 őszén szerezte meg az érettségi képesítést. A következő tanévben a kolozsvári kereskedelmi akadémián helyettes tanárként tanított. 1894 őszén a M. Tud. Akadémia ösztöndíjasaként a bécsi «Institut für oesterreichische Gerschichtsforschung» oklevéltani intézetbe jutott. Hazatérve 1897 tavaszán a dévai áll. főreáliskolába hívták meg a történelem tanárának és jún. 5-én bölcseletdoktori, 1898. május 13-án pedig tanári oklevelet szerzett. 1903 őszén a kolozsvári egyetemi könyvtárba rendeltetett szolgálattételre, hol mai napig működik az Erdélyi Múzeum levéltára élén; ezt rendezte, katalogizálta és hely-, név-, tárgymutatót készített hozzá. Eleinte földrajzzal, néprajzzal és természettudományokkal foglalkozott; 1891. adta magát a történelemre és levéltári kutatásokra, főleg a külföldi vonatkozásokra; eddig már 20,000 lapnyi másolatot gyűjtött a M. Tudom. Akadémia anyagi támogatásával az Ausztria-, Cseh-, Német-, Lengyel-, Orosz-, Olaszország és Románia levéltáraiban. Félesztendeig a római vatikáni levéltárban, a M. Tudom. Akadémia Forster-Scitovszky ösztöndíját élvezve, működött. A bukaresti rumén földrajzi társaság 1902-ben levelező tagjának választotta.
Czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Vasárnapi Ujság (1884., 1886., 1888., 1889., 1891–1892.), Képes Családi Lapok (1885., 1887., 1892.), Világ Krónika (1897–92.), Brassó (1888–89., 1892.), Földrajzi Közleméynek (1888–93.), Politikai Ujdonságok (1889. 36. sz.), Bukaresti M. Képes Naptár (1890.), Szabad Egyház (1890.), Turisták Lapja (1890–91.), Ethnographia (1890–91., 1895–96.), Brassói M. Képes Naptár (1891.), M. Ifjúság (1891., 1848–49. Történelmi Lapok (1892–94., 1896–98.), Erdély (1892–93.), Erdélyi Múzeum (1892., 1894–96., 1910.), Ungria (1892., 1894.), Századok (1892–94., 1896., 1906. 1909.). Hadtörténelmi Közlemények (1892., 1910.), Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Laudeskunde (1892–95.), Történelmi Tár (1893–97., 1899.), Kolozsvár (1893.), Erdélyi Hiradó (1893–94.), Edélyi Országgyűlési Emlékek (1893., 1895.), Fővárosi Lapok (1894. 42. sz.), Wesselényi Emléklapok (1894.), Állatok védelme (1895.), Archaeologiai Értesítő (1895), Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle (1896.), Protestáns Szemle (1898.), Hunyadmegyei tört. és rég. társulat Értesítője (1898–1900., 1902., 1905.), Budapesti Hirlap (1899. 7. sz.), M. Könyv-Szemle (1905., 1906.), Magyarország Műemlékei (1905.), Akadémiai Értesítő (1909.), Történelmi Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa multjából (1910.); a Révai Nagy Lexikonába: rumén-, olasz-, lengyel-, szerb-magyar vonatkozású czikkeket írt.
Munkái:
1. A kolozsvári kereskedelmi akadémia 1893. máj. 18–28. tanulmányútja. Kolozsvár 1893. (Különny. az Akadémia Értesítőjéből.)
2. Vitéz Mihály vajda ellenségei. Írta Jonnescu-Gion J. György, ford. U. ott, 1893. (Előbb a Kolozsvár 261–268. sz. Ism. P. Hirlap 20. sz., Fővárosi Lapok 14. sz., Erdélyi Hiradó 17., Századok 1814., Erdélyi Múzeum.)
3. A Sánta huszár naplója. Írta Kinizsi István. Sajtó alá rendezte s az író életrajzával bővítette s kiadta Veress Endre. U. ott, 1895. (1848–49. Történelmi Lapok Könyvtára.)
4. Lengyelországi adalékok hazánk s főleg Erdély XVI–XVIII. századi történetéhez. Bpest, 1896. Képmelléklettel. (Értekezések a tört. tud. köréből XVI. 9. Ism. Századok, hadtört. Közlemények. Korrespondenzblatt 1897.)
5. Nádasdy Ferencz oratiója az ország négy rendjéhez (1668.). U. ott, 1896. (Különny. a Tört. Tárból.)
6. Báthory Zsigmond és Bethlen Gábor viszonya az oppelnratibori herczegségekhez. Kolozsvár, 1897. (Különny. az Erdélyi Múzeumból.)
7. Báthory Zsigmondné és a váradi kálvinisták. Bpest, 1898. (Különny. a Prot. Szemléből.)
8. Geszthy Ferencz várkapitány. Déva, 1898. (Különny. a dévai áll. főreáliskola Értesítőjéből. Ism. Századok.)
9. Déva és környéke Castaldo idejében. Kolozsvár, 1898. (Különny. a Hunyadmegyei tört. és rég. társulat IX. Évkönyvéből.)
10. Egy szoknya meg három forint. Magyar vallató levél Báthory Zsigmond idejéből, a Brázoviak kernyesdi birtokából. U. ott, 1899. két képpel. (Különny. a Hunyadmegyei tört. és rég. IX. Évkönyvéből.)
11. Erdély fejedelmi interregnuma... 1551–56. Bpest, 1899. (Értek. a tört. tud. kör. XVIII. 2. Ism. Erdélyi Múzeum 1900., Kolozsvári Ellenzék 48., 49. sz. Budapesti Szemle 157. I.)
12. Izabella királyné 1519–1559. Bpest, 1901. (M. Történeti Életrajzok XVII. 2–5. füzet. Képekkel és hasonmásokkal. Ism. Budapesti Hirlap 1902. 297. sz., Budapesti Szemle 118. k. sat.).
13. Isabella regina d'Ungheria. (Figlia di Bona Sforza.) Róma, 1903. (Ism. Századok, Historische Zeitschrift 91. k., Deutsche Literatur-Zeitung 39. sz. sat.)
14. Hunyadvármegye János király és Izabella királyné korában (1511–1559.). Déva, 1904. (Különny. a Hunyadmegyei tört. és rég. társ. XIV. Évkönyvéből.)
15. Báthory András b. püspök könyvtára. (Öt hasonmással). Bpest, 1905. (Különny. a M. Könyv-Szemléből.)
16. Zalánkeményi Kakas István. (†1603.) Bpest, 1905. Képekkel és térképpel. (M. Történeti Életrajzok. XXXI. 1., 2. füzet. Ism. Budapesti Hirlap 1905. 281. sz.)
17. Déva vára és uradalma I. Rákóczy György fejedelem idejében. (1630–1648.) Déva, 1906. (Különny. a Hunyadmegyei tört. és rég. társulat XVI. Évkönyvéből. Ism. M. Nyelv 1907. 280–283., 336. 1.)
18. A bolognai Marsigli iratok magyar vonatkozásai. Bpest, 1906. Marsigli arczk. (Különny. a M. Könyv-Szemléből.)
19. A kolozsvári Báthory-egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. Kolozsvár, 1906. (Különny. az Erdélyi Múzeumból.)
20. Carillo Alfonz jezsuita-atya levelezése és iratai. Bpest, 1906. Fénynyomattal. (M. Történelmi Emlékek. Okmánytárak 32. k. Ism. Revista Contemporanea 1907. Religio, Századok, Kath. Szemle 1908. sat.).
21. Gróf Marsigli Alajos Ferdinand Jelentései és térképei Budavár 1684–1686. ostromáról, visszafoglalásáról és helyrajzáról. U. ott, 1907. (Bevezetéssel és jegyzetekkel, számos képpel és mellékletekkel. Különny. Budapest Régiségei IX. kötetéből. Ism. Századok.)
22. A miriszlói csata 1600. szept. 18-án. Kolozsvár, 1907. (Különny. az Erdélyi Múzeum-Egyesület Emlékkönyvéből.)
23. A hunyadi kollégium jegyzői és a Nemes Oskolai Tanács 1796–1798. Jegyzőkönyve. Kolozsvár, 1908. (Különny. az Erdélyi Múzeumból. Ism. Századok 1909.)
24. Erdélyországi pápai követek jelentései VIII. Kelemen idejéből (1592–1600.). Bpest, 1908. (Monumenta Vaticana. Vatikáni oklevéltár, II. sorozat 3. kötet. Ism. Religio, Kath. Szemle sat.)
25. Basta György hadvezér levelezése és iratai (1597–1607.). I. kötet 1597–1602. U. ott, 1909. (M. Tört. Emlékek. Okmánytárak 34. k. Ism. Budapesti Hirlap 1910. 54. sz., Transilvania 1911. 1. sz. sat. A II. kötet sajtó alatt.)
26. Buda és Pest 1602–1603. ostroma. U. ott, 1910. Képekkel és hasonmásokkal. (Különny. a Hunyadm. tört. és rég. társulat Évkönyvéből.)
28. Erdélyi és magyarországi régi oláh könyvek és nyomtatványok (1544–1808.). Fametszetű hasonmásokkal. Kolozsvár, 1910. (Különny. az Erdélyi Múzeumból. Ism. Unirea. Balázsfalva, 1911. 18., 20. sz.)
29. Czélkuti Züllich Rudolf szobrász élete és munkái. U. ott, 1911. (Különny. az Erdélyi Múzeumból. Ism. Századok 1910. 345. 1.)
30. Berzeviczy Márton, erdélyi kancellár (1538–1596.). Bpest, 1911. (M. Tört. Életrajzok 1–2. füzet.)
31. Báthorynak korabeli jezsuiták levelezése és iratai (1571–1613.). I. kötet 1571–1583. U. ott, 1911. (Fontes Rerum Transylvanicarum. Erdélyi Történelmi Források I. kötete.)
32. A Sennyey fiúk külföldi iskoláztatása (1603–1679.). U. ott, 1911. (Sajtó alatt.)
Szerkesztette a Bukaresti Magyar Képes Naptárt 1890-re, kiadta Brassóban; az Erdély cz. turistikai, fürdőügyi és néprajzi folyóirat 1893. II. évfolyamát Kolozsvárt; a Hunyadmegye nemes családjai I. kötetét Déván, 1900., a Hunyadvármegyei történelmi és régészeti társulat Évkönyve IX–XIII. köteteit 1898–1902. Déván, az Erdélyi Történelmi Értesítő cz. évnegyedes folyóiratot 1811. Budapesten.
Álnevei és jegye: Ándré Loló, Békési, Békési András, Krónikás és E ∞ fia.
A Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia Értesítői 1883–86. és 1891–1894.
Természettudom. Közlöny 1888. 484. l.
Erdélyi Hiradó 1889. 202. sz.
Bukaresti Magyar Társulat 1888–91. Értesítői.
A bukaresti Értesítő 1889. 7. sz.
Brassó 1889. 31. sz.
Politikai Ujdonságok 1889. 36. sz.
A kolozsvári egyetem. Beszédek 1892. 99. l.
1848–49. Történelmi Lapok 1892. 100. I.
A dévai áll. főreáliskola Értesítői 1897–1903.
Koós Ferencz, Életem és emlékeim II. kötet 399. I.
Pallas Nagy lexikona XVI. 783. l.
Századok 1897. 571., 1898. 858., 1909. 254., 621., 1910. 689., 1911. 76., 467. l.
M. Könyvészet 1902., 1905., 1909.
Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeumi Könyvtár 1903. évi állapotáról.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Ballun Ernő, Adatok a Hunyadmegyei tört. és rég. társulat 25 éves történetéhez. Déva, 1909. XII., XIII. fejezet és önéletrajzi adatok.
