Veress Ferencz,
Veress Ferencz,
jószágigazgató, V. Ferencz ref. lelkész és vetési Vetésy Mária fia, szül. 1830. nov. 16-án Sarkadon (Biharm.); a gymnasium alsó osztályát Mezőtúron végezte, onnét 1846. nov. 3-án a debreczeni kollegiumba került, hol a bölcseleti osztályban 1848 tavaszáig tanult. Ekkor hazament és atyja ősszel Pestre vitte honvédnek. V. 1848. okt- 8-án állott be önkéntesnek és mint tüzérőrmester végig szolgálta a szabadságharczot Világosig. Ezután néhány évig mint rektor-tanító működött Zerinden; majd árvabizottmányi tollnok lett Békésen, később uradalmi ispán Kétegyházán. Romániában élő Sándor bátyja hívására 1861 végén családjával Bukarestbe költözött és III. Obrenovics Mihály szerb fejedelem jószágának Pietrán igazgatója lett; három év múlva gazdája a 35 00 holdas Heresti kormányzásával bízta meg; mikor pedig a szerb fejedelmi jószágok eladattak, V. a fejedelmi Stirbey Demeter herczeg jószágkormányzója lett. 1890-ben véglegesen hazajött és a szolnok-dobokamegyei Középfalván birtokot vásárolva visszavonultan élt. Ekkor már betegeskedett és többször szélütés érte. Meghalt 1894. nov. 30-án Középfalván.
A Vasárnapi Ujságban 1876-ban tünt fel Feriz bég névvel írt czikkeivel (Keleti levelek, a szomszéd Romániából, Gazdálkodás Romániában, Oláh lakodalom, 1877. Oláhországi népszokások, Halászat Romániában, Levél Romániából, Kirándulás Zimniczába, 1878. Magyar peregrinus Plevnában, Az új Bulgáriából, Fodor Csobán bükkje, 1879. A pathonácz, Romániai zárdák, Bulgáriából, Emlékezés az Obrenovicsokról, 1880. Hogy lett két törökből magyar ember, Képek Bukarestből, Orsovától Bukarestig, 1881. Hogy fogták a farkast?, 1882. Táncsicsról, 1849. augusztus vége, szeptember eleje, 1883. Kóborlás a román-magyar határon, 1884. Lakodalmi népszokások Romániában, A bukaresti ünnepélyek, Gyors igazságszolgáltatás, Egy kikötőváros Romániában, 1885. Rosetti Konstantin, Apróságok Sándor bolgár fejedelemről. 1886. Banditaélet a Balkánban. Csernovicz és a bukovinai kiállítás, 1887. Egy vadászat Moldovában, 1888. A «csámpások» az 1848–49. napokból, Adalék a monostori csata leírásához, 1891. Viszonttalálkozás, egy régi honvéd emlékeiből; a Politikai Ujdonságokban (1876–81., 1888. Levelek Romániából); a Vadász- és Versenylapban (1878. Vadak és Vadászatok Romániában: a túzok, reznek, fajd); a Világkrónikában (1881. 24. sz. Két magyar eredetű okmány: Sobiesky János lengyel király 1694. aug. 19-iki levele és II. Rákóczy Ferencz 1705. aug. 29-iki napiparancsa); az 1848–49. Történelmi Lapokban (1892. Hogy láttam utoljára Kossuthot.).
Koós Ferencz, Életem és emlékeim. Brassó, 1890. II. 295–302. l.
1848–49. Történelmi Lapok 1892. 243. 1. arczk., 1894. 220. l.
Vasárnapi Ujság 1894. 50. sz. (Nekr.).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 782. l.
