Vertler Mátyás,
Vertler Mátyás,
kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1812. febr. 17. Pécsett; iskoláit szülővárosában végezvén, 1829. okt. 6. a rendbe lépett és a noviciatus két évét Kecskeméten töltötte. 1831–32. Veszprémben tanított; azután a bölcseleti tanfolyamot Váczon, a theologiát Nyitrán és Szentgyörgyön hallgatta, 1837. aug. 5. pappá szentelték. Mint tanár Léván, Nagy-Károlyban (két ízben) működött. A szakrendszer behozatala után a magyar, latin és görög nyelvet adta elő Léván. 1851-ben Breznóbányán plébános segéd lett; 1863. Nagy-Kanizsán az elemi iskola és gymnasium igazgatója egy évig; azután Sátoralja-Újhelyre helyezték ugyanezen minőségben; két év mulva nyugalomba vonult Podolinba, ahol 1872. nov. 30. meghalt.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1858. Lakodalmi szokások a favágóknál Breznóbányán, 1859. Forgách Ferencz nagyváradi püspök; 1510–1572).
Munkái:
1. Történeti adatok a magyar nemzet életéből, egy kalauzzal a történettan mezején. Pest, 1861. 26 arczk.
2. Erkölcsi velős imádságok, mellyeket az ifjúság használatára némelly magyarázatokkal összegyűjtött és kiadott. Nyitra, év n. (Versben.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr. és Német Károly piarista tanár szíves közlése.
