Vész (Weiss) János Ármin,
Vész (Weiss) János Ármin,
mérnök, műegyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1826. ápr. 7. Szegeden; gymnasiumi tanulmányait a szegedi egyetemen levő mérnöki intézetnél mint tanársegéd; ezenkívül a mennyiségtan előadásával helyettesi minőségben bízatott meg. Két év mulva a mérnöki intézet és a József-ipartanoda egyesítése alkalmával szintén helyettesi minőségben volt alkalmazva az egyesült intézetnél, mely 1857-ben, a végleges szervezés alkalmával a József-műegyetem nevet vette fel, a midőn ő is véglegesen neveztetett ki a felsőbb mennyiségtan és leíró-mértan tanárává. Mind a két tanszéket 1867-ig látta el, midőn végre a két tanszék szétválasztatott; ez időtől fogva csakis a felsőbb mennyiségtant adta elő. 1871. a József-műegyetem első prorektora, 1874. rektora volt. 1858-ban a m. tudom. Akadémia levelező, 1868. rendes tagjának választotta. 1859-től a palermói tud. akadémia levelező tagja, 1860. a t ermészettudom. társulat tagja, 1862–63. annak titkára volt. Több középiskolai tanárvizsgáló-bizottságnak és a tanárképző-intézetnek tagja volt. Weiss családi nevét 1862-ben változtatta Vészre. Meghalt 1882. jún. 29. Budapesten.
Czikkei a M. Tudom. Akadémia Almanachjaiban (1861., 1863–1866., 1868., 1871.) és részben Szinnyei Repertóriuma III. kötetében felsorolvák.
Munkái:
1. A háromél leirati feloldása. Pest, 1858.
2. A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. UJ. ott, 1861–62. Két rész, 7 tábla rajzzal. (I. Különbzéki és egészleti hánylat alkalmazása. A m. tud. Akadémia 1865. nagy jutalmát nyerte. Egészen átdolg. és tetemesen bőv. 2. kiadás. Bpest, 1881.).
3. A kir. m. természettudományi társulat tagjairól és működéséről. 1862–1864. Pest, 1865.
4. Leirati mértan. I. rész. A vetülettan első fele. U. ott, 1865. 32 kőmetszetű rajzzal.
5. Biztosítási kölcsön. Új életbiztosítási nem. U. ott, 1868. (Értekezések a mathem. tudom. köréből I. 3.).
6. A legrövidebb távolok a körkúpon. U. ott, 1869. (Értek. a mathem. tud. köréből. I. 5.).
7. A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésül a valószínűségi hánylat elemei. U. ott, 1869.
8. Adalékok a visszafutó sorok elméletéhez. Bpest, 1874. (Értek. a mathem. tudom. köréből III. 1.)
Szerkesztette a K. M. Természettudományi Társulat Közlönye I. és II. részét 1863–64-re.
Magyarország és a Nagyvilág1874. 47. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
1882: Budapesti Hirlap 179., P. Hirlap 179., P. Napló 178. sz.
A M. Akadémia Almanachja 18883. 298. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 813. l. és gyászjelentés.
