Vikár Béla,
Vikár Béla,
országos gyorsíró-revisor, a keleti kereskedelmi akadémia tanára, a M. Tudom. Akadémia lev. tagja, szül. 1859. ápr. 1. Hetesen (Somogym.); tanult Pápán, Pécsett és Budapesten, a hol a bölcseleti szakot végezte. 1880. országgyűlési gyorsíró, utóbb revisor lett; 1883–84. Lónyay Menyhért gróf titkára volt; 1886. a Gyorsírászati Lapok szerkesztője lett. 1889. nejével saját költségén félévig Orosz- és Finnországban utazott a finn nyelvet és néprajzot tanulmányozta. Alapítója tizedmagával az Élet cz. folyóiratnak, később Sármayval, majd egyedül szerkesztője és kiadója; 1894. a magyar érdekek szolgálatára megindítja a West-Östliche Rundschau cz. folyóiratot (Berlin). 1895-től az Országos Gyorsíró Egyesület tiszteleti és jelenleg működő elnöke, 1896-tól a néprajzi társaság főtitkára volt. A M. Tudom. Akadémia 1911. ápr. 27. választotta levelező tagjának. A Finn Irodalmi Társaság és a Finn-Ugor Társaság levelező tagja; a M. Néprajzi Társaság és a M. Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja és a budapesti Philologiai Társaság alapító tagja.
Írt politikai, társadalmi, tudományos, szépirodalmi dolgozatokat és költeményeket az Életbe, Budapesti Szemlébe, a West-Östliche Rundschauba, a Vasárnapi Ujságba, az Ország-Világba, a Borsszem Jankóba sat.; czikkei a M. Salonban (1885. Lónyay Menyhért grófról); a Néptanítók Lapjában (1896. A néprajz és a tanítók); az Ethnographiában (1891. Somogyi tanulmányaimról, 1892. Vadászati hagyományok a finneknél, 1893. Néprajzi tárgyak gyűjtése a milleniumra, 1896. Népballadáink összegyűjtéséről, 1898. A M. N. Múzeum néprajzi tára); a Nemzetben (1887. 181. sz. Széchenyi István leveleiről); a Petőfi-Albumban (Petőfi a nép közt); a Pesti Naplóban (1898. 165. sz. A magyar néprajzi múzeum, 1907. 284. sz. Aalberg Ida); az Erdélyi Múzeumban (1889. A Kalevala és a székely népköltés); a Zenelapban (1899. Népdallam-gyűjtésemről); a M. Nyelvőrben (1899. Egy régi magyar ráolvasás, 1901. A szentiváni ének, 1907. Ispilang, ispilangi rózsa); a Budapesti Naplóban (1901. 32. sz. Magyar Folklore); a Vasárnapi Ujságban (1902. Jankó János, 1903. 3. az Egy ismeretlen székely népballada 1905. gróf Kuun Géza, 1906. A népdal titkai, Nótafák: Bácska); a Gyorsírászati Lapokban (1904. 46. sz. Folklore és gyorsírás); a Borsod-miskolczi közművelődési egyesület Évkönyvében (1906. Szűcs Marcsa népballadánk eredete); a Budapesti Hirlapban (1907. 60. sz. Kurucz emlékek).
Munkái:
1. A hold regéi. Írta Suonio (Krohn.). Finnből ford. Bpest, 1882. (Olcsó Könyvtár 148.).
2. Gáti István Stenographiája kapcsolatban a modern stenographiával. U. ott, 1889. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XIV., 12.).
3. Kolerás világ vagy a Baczillus koma szomorú és igaz története. Legifjabb Tatár Pétertől. U. ott, (1892. Versben).
4. Az arany ember, vagy a rongyos bankó. Írta legifjabb Tatár Péter. U. ott, év n.
5. A valuta reform ismertetése népies versekben. Írta legifjabb Tatár Péter. U. ott, év n.
6. Polgári házasság, vagy Jézus mint feleségszerző. Írta legifjabb Tatár Péter. U. ott, év n.
7. Markovits Iván életrajza 1838. jún. 12.-1893. ápr. 5. Írta V. B. Autografálta és kiadja Medgyesi Károly. U. ott.
8. Árpád és Habsburg, vagy a király kegyelete. Ünnepi költemény. Kimnach rajzaival. U. ott, 1898.
9. Ibsen, A nőgyűlölő. Ford. U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 41.)
10. Budenz-emlék. Ünnepi beszéd 25 éves működése jubileumán. U. ott, 1901.
11. Kalevalai tanulmányok. Vonatkozással a magyar ősvallásra. U. ott, 1901. (Különny. az Ethnographiából.)
12. A Kalevalából a Lemminkäjnen runok. Finnből ford. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 209.)
13. A hun magyar írás vagy rovás-írás. Három eredeti írásrajzzal. Székely-Udvarhely, 1903. (Különny. a Székely-Udvarhelyből.)
14. Virágmesék. A képeket rajzolta Kreidolf Ernő. U. ott, 1903. (Versben. Ism. M. nyelvőr, Ethnographia, Nemzeti Nőnevelés 1904.)
15. Somogymegye népköltése. U. ott, 1905. (Ism. Alkotmány 71. sz.)
16. Szűcs Marcsa népballadának eredete. U. ott, 1906. (Különny. az 1905. Ethnographiából.)
17. A regős ének. U. ott, 1906. (Nyelvészeti Füzetek 39. Bőv. különny. a M. Nyelvőrből.)
18. A magyar népköltés remekei. U. ott, 1908. (Ism. Ethnographia, Huszadik Század.)
19. Kullervo énekei. A finn néphagyomány alapján szerk. Krohn Gyula. A Kisfaludy-Társaság pályázatán a Széher Árpád-díjjal jutalmazott műfordítás. Finnből. U. ott, 1908.
20. Kalevala. A finn eredetiből ford. U. ott, 1909.
21. Adalékok Dessewffy Aristidhez. U. ott, 1910. (Költemény.)
Szerkesztette és kiadta a West-Östliche Rundschau cz. politikai irodalmi havi folyóiratot Budapesten 1894–95-ben, a Gyorsírászati Lapokat 1886-tól 1893-ig és 1903–1909. 3. számig (Téglás Gézával), az Országgyűlési Könyvtárt 1903 óta (Fayer Gyulával).
A magyar népköltés remekeit szerk. és bevezetéssel ellátta (Bpest, 1907. Két kötet. Remekírók Képes Könyvtára I., II.) és a Szilágyi Dezső beszédeinek II. kötetét (Bpest, 1900). Sajtó alá rendezte a Markovics Iván Gyorsírás czímű munkáját. Bpest, 1904., 1908. és 1909. (11–13. kiadását).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 845., XVIII. 793. I., II. Pótlékok. 1904. 818. l.
M. Könyvészet 1903., 1904., 1906., 1908., 1909.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Vasárnapi Ujság 1911. 20. sz. arczk.
