Virányi (Virnau) János,
Virányi (Virnau) János,
magánintézeti tanító, V. János műkertész és Viala Magdolna fia, szül. 1809. május 19-én Puszta-Nyéken (Fehérm.); a gymnasiumot 1822–1827-ben Pécsett járta; 1827–29. a bölcseletet a pesti egyetemen hallgatta s öt év alatt az orvosi tudományokat is elvégezte, azonban diplomát nem szerzett és orvosi gyakorlatot sem folytatott; hanem egyedül kedvelt tárgyának a természettudományoknak élt. Ezen idő óta a főváros magánintézeteiben oktatott. A Kossuth Lajos által életre szólított Első magyar (most Országos) Iparegyesületben V. 1845-től természettudományi ismereteit oktatói minőségben 1848-ig értékesítette. Az iparegyesület természeti és műtani tárgyainak őre is volt, hol 1852-ig lakást is kapott. 1848–49. nemzetőri segédtiszt, majd tüzér-hadnagy volt. 1852-től négy évig a pesti evang. felsőbb leányiskolában, majd u. ott a gymnasiumban helyettes tanár és három évig az evang. intézetnél a vasárnapi iskola vezetője volt. Végre ismét főúri családoknál tanítóskodott. A kir. m. természettudományi társulatnak kezdettől rendes tagja, utóbb másodtitkára lett; közben pedig az ásvány-, vegy- és természettani szakosztályának több évig jegyzője volt. Hét nyelven beszélt. Meghalt 1878. decz. 15. Pesten.
Czikke a Falusi Gazdában (1857. Gazdasági Közlemények Veszprémmegyéből) sat.
Munkái:
1. Emlősök természetrajza képekben iskolák és családi körök használatára. (Schubert után) Pest. 1855.
2. A növények természetrajza. Schubert G. H. munkája után magyarítá. U. ott, 1856. és 1868. Színezett képekkel.
3. Hasonszenvi házi orvos...
Kéziratban: Lexicon historico-naturale synonimicum három (latin, német és magyar) nyelven szerkesztve, 10 szekrényszakban; ezen munkáján 1847-től dolgozott.
Szinnyei Könyvészete.
Garami Richárd, Megemlékezés Virányi (Virnau) Ker. Jánosról. Bpest, 1879.
