Waldapfel János,
Waldapfel János,
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1866. okt. 14. Nagy-Zábláton (Trencsénm.); 1882. tett érettségi vizagát a trencséni kath. főgymnasiumban. 1882–87. volt a budapesti egyetemnek rendes és 1892–93. rendkívüli hallgatója. 1887–89. angolból fordítgatott a Magyar Föld cz. gazdasági lapba. 1889–93. a budapesti gyakorló főgymnasiumnak volt rendkívüli tagja. 1893. középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1894. Jenába ment, a hol fél évig az egyetemnek volt rendkívüli hallgatója és az egyetemi paedagogiai seminarium mellett fennálló gyakorlóiskolában tanított. 1896. a budapesti egyetemen bölcseleti doktor lett. 1897 óta a budapesti tanárképző-intézeti gyakorló főgymnasium tanára, hol a paedagogiát és német nyelvet tanítja.
Czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1895. A szünidei tanfolyamok Jénában, 1897. Adalék Fontenellehez, 1898. Arany János «Ősszel» cz. költeményéről, 1900. Isten három attributuma az ember tragédiája 1. színében, 1902. Toldi farkaskalandja); a M. Paedagogiában (1896. A magyar nyelvű paedagogiai Herbart-irodalom bibliographiája, 1898. Honter János, 1904. Cultur historiai fokozatok Schillernél, 1908. Beőthy Zsolt); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1900. Arany «Hegedű»-jéről, 1902. A Zrinyiász XII. és Toldi IV. éneke); a M. Nyelvőrben (1904. Arany Toldijának szarvas hasonlatához); a Beőthy-Emlékkönyvben (1908. Az igaz szép és jó alanyi és tárgyi elemei); írt még a Budapesti Szemle (1898. A magyarországi közoktatás története 1740–1773), Tanáregylet Közlönye, Középiskolai Mathem. Lapok, Zeitschrift für Philosophie und Paedagogik, Reim Encyclopaedisches Handbuch der Pädagogik cz. vállalatokba.
Munkái:
1. Tanítók hibái. Írta James L. Hugues. Angolból ford. Bpest, 1893.
2. A nemzeti elem gymnasiumaink tantervében és utasításaiban Bpest, 1895.
3. Die Pädagogik Bacon's. Langensalza, 1896.
4. A házi nevelésről. Bpest, 1896.
5. A gymnasiumi tanterv reviziója. Bpest, 1897.
6. Adalékok a gymnasiumi oktatás elméletéhez. (Összeállítva a Kármán Mórtól vezetett theoreticumok jegyzőkönyveiből). Bpest, 1898
7. Smialovszky és Schwertner. Adalék Trencsénvármegye politikájához. Bpest, 1907.
Szerkesztette: Magyar Közművelődés 1896. két számát Bpesten. (Ebben czikke: Honpolgári felavatás), Kármán Mór Emlékkönyvét huszonötéves tanári munkásságának ünnepére. Bpest, 1907. (Volf Györgygyel. Ebben czikke: Kármán philosophiai és paedagogiai elmélkedéseinek alapvonásai.).
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 806. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.
