Wenner Jakab,
Wenner Jakab,
bölcseleti és theologiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1639. febr. 29. Győrben; 15 éves korában lépett a rendbe. Az alsóbb iskolákban tanított és a trencséni ujoncz-mesternek volt a segéde. Miután négyévi próbaévét kiállotta és a két főtantárgynak babérosa lett, a bölcseletet Nagyszombatban három évig, a theologiát Gráczban hat, Bécsben 11 évig tanította s megnyerte a «Doctor solidissimus» dísznevet. Híre visszaadta őt honának s igy Nagyszombatba került mint egyetemi korlátnok, majd mint rector-magnificus; a bécsi és gráczi társházak főnöke is volt. 1718. nov. 27. az egész jezsuita-tartomány főnökévé választották... Meghalt 1725. máj. 17. Gráczban.
Munkáit, melyek Gráczban és Bécsben latinul jelentek meg, felsorolják Horányi és Stoeger.
Horányi, Nova Memoria I. 716. l.
Stoeger, Scriptores 395. l.
Uj M. Sion 1877. 177. l.
