Wesselényi István (hadadi báró),
Wesselényi István (hadadi báró),
országgyűlési és táblai elnök, a bujdosó W. Pál és Béldi Zsuzsánna fia, szül. 1674. aug. 21. Gerenden; kora ifjúságától fogva a Habsburgok híve s már 1699. Közép-Szolnokmegye főispánja volt. Ugyanezen évben lépett házasságra Bánffy György lányával, Katával. A kurucz mozgalmak kitörésekor Hadadról menekülni volt kénytelen (1703. aug. 4.) és társaival Szebenben vonta meg magát. Helyzetük itt valódi fogság volt; Rabutin nem bízott hűségükben, úgy hogy a városból is csak czédulával mehettek ki. A gubernator halála (1708. nov. 15.) után a bécsi kormány a gubernatori széket betölteni nem akarta, hanem e helyett elrendelte, hogy deputátusok vigyék a kormányt; ilyen deputatus lett W. is, a ki később 1710–1713-ig a deputatio elnöki tisztét is viselte. 1715-ben országgyűlési és táblai elnök lett, 1729-ben pedig belső titkos tanácsos. 1733. febr. 16. a szebeni országgyűlés a gubernátori székre jelölte első helyen; kineveztetését azonban nem érte meg, mert 1734. ápr. 27. meghalt.
Naplót hagyott hátra, mely az 1701–8. eseményeket tartalmazza. P. Szathmáry Károly (Tört. Tár 1891. és Századok 1887) belőle két fontos részt közölt volt, de a napló tartalmáról és kútfőértékéről tulajdonképen csak Ferenczi Miklós munkájából értesülünk. A napló 1704-től kezdve napról napra jegyzi fel az emlékezetre méltó eseményeket 1708 végeig; csupán az 1705. naplórészlet nincs napok szerint vezetve. A naplóból Erdély ezen mozgalmas korszakának minden részletéről tájékozódunk, adatai pedig megbízhatók, mert azokat vagy a guberniumtól, vagy a generálistól nyerte. Feljegyzéseiben mindig tárgyilagos. A fontosabbaknak látszó okiratokat egész terjedelmükben lemásolja s ezzel naplója kútfőértékét még inkább növeli. Maga a napló eredeti példánya lappang, az 1706-ki részszel együtt.
Ferenczi Miklós, Hadadi br. Wesselényi István élete és naplója. Kolozsvár, 1810. A W.-család leszármazási táblájával.
Századok 1911. 210. l. és gyaszjelentés.
