Wirkner Lajos (tordai),
Wirkner Lajos (tordai),
magyar kir. udvari tanácsos, szül. 1802. Kassán; középiskoláit és a törvénytudományokat szülővárosában és Bécsben tanulta; azután a pesti egyetemen ügyvédi oklevelet szerzett. Mint ügyvéd Bossányi ügyeit vitte már midőn önállóan is megélhetett; 1825. okt. a magyar udvari kanczellárián vállalt fogalmazó-gyakornoki állást. 1828. gróf Reviczky őt választotta borsódmegyei útjához úti titkárának; a kit aztán annyira megkedvelt, hogy befolyásánál fogva Metternichnél és a bécsi udvarnál persona gratissimává tette. Az udvari kanczelláriánál 1833. nyarán titkárrá nevezték ki, hol a magyar ügyekben 1848-ig mint előadó szerepelt. Metternich felhasználta különféle küldetéseknél Olaszországban és a magyar országgyűléseken, midőn Kossuthtal gyakran értekezett. A márcziusi napok után azonban, midőn a magyar kormány előtt szereplése kitünt, hazaárulónak nyilváníttatott és száműzetése kihirdettetett, mely még a «Wiener Zeitung»-ban is megjelent. 1852-ben kiesett a császári kegyből, mi miatt, nem tudni, de 2000 frttal nyugalmazták. Meghalt 1882. decz. 18. Bécsben.
Levelei Jászay Pálhoz a családnál (Irodalomtört. Közlemények 1894.).
Munkája: Élményeim. Néhány lap 1825-től 1852-ig terjedő. Nyilvános pályám naplójegyzeteiből. Pozsony, 1880. (Két kiadás. Ism. Pesti Hirlap 1879. 318., P. Napló 283–286., Főv. L. 272., Egyetértés 325–327. sz. Németül. Pressburg und Leipzig, 1880.)
Hazai és Külf. Tudósitások 1833. II. 41. sz.
Budapesti Hirlap 1882. 380., Egyetértés 1882. 341. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LVII. 113. l.
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.
