Yolland Arthur Battishill,
Yolland Arthur Battishill,
bölcseleti doktor, egyetemi rk. tanár, született 1874. aug. 24. Hoylakaban (Angolország, Chesterm.); előkészítő iskolába járt Wollaseyben; középiskolai tanulmányait Rossall Schoolban végezte (1888–93.). Innét mint a «Council Exhibition» (az érettségi vizsgálatnál legjobb eredménynyel szereplő fiúnak adott ösztöndíj) tulajdonosa ment Cambridgebe (Sydney Sussex-Collegebe, a melynek «Senior Scholer»-ja is volt, mint a «Scholarship Examinationa» versenyvizsgálat alkalmával legkiválóbb eredménynyel szerepelt jelölt). A College tanulmányi, társadalmi és sport életében vezető részt vett. 1896. a «baccalaureus artium» fokozatot nyerte. Azon év szept. Demeczky Mihály igazgató meghívására Bpestre jött a Ferencz József nevelőintézethez és 1896-ban a budapesti egyetemen nyert engedélyt, hogy mint lektor az angol nyelvet tanítsa. 1900-ban az angol nyelv és irodalom tanszékének betöltéséig ideiglenes megbízást kapott az angol nyelv tanítására, egyszersmind 1901. Névy László, a kereskedelmi Akadémia igazgatója meghívta, hogy intézetében az angol nyelvet adja elő. 1905. doktori szigorlatot tett a budapesti egyetemen az angol nyelvből, német irodalomból és az indo-germán nyelvészetből. 1906–07. tanévben Oxfordban és Cambridgeben angol irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott Raleigh, Napier, Skeat és Macaulay tanárok vezetése alatt. 1908. a Kisfaludy – Társaság levelező taggá választotta; ugyanazon év febr. egyetemi rendkívüli tanár lett. 1908 óta a Kisfaludy-Társaság Shakespeare-bizottságának tagja. A budapesti angol-amerikai irodalmi társaság elnöke és az Egyetemi Atlétikai Klub tanárelnöke.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1905. könyvism.); a M. Világban (1906. 9. sz. A gödör partján Kipling után ford., 19., 23. sz. Byron Házassága, 1907. 8., 9., 11. sz. Shelley és Keats); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1906. könyvism.), a Budapesti Hirlapban (1910. 276. Az angolokról, 1812. decz. Magyarország szuverenitása és a külföld, 1813. 22. sz. Az idegenforgalom, 1913. 47. sz. A középosztály szerepe); írt még az Életbe (1811.), a M. Figyelőbe (1811., 1812.), a Népművelésbe (1911.), a londoni Times, Standard, Daily Mail, Daily News, Daily Chronicle, Morning Leader, Spectator, Outlook Modern Language Revue, Hungary, Sport Hirlap cz. Közlönyökbe sat.
Munkái:
1. Egy angol Petőfi-fordítás. (John Bowringtól) Bpest, 1904. (Doktori értekezés)
2. Herman Otto, On the migration of birds. Ford. Bpest, 1905.
3. Herman Otto, The method tor ornithophaenologie. Ford. Bpest, 1905.
4. Herman Ottó, Recensio critica anatomica of the doctrine of birdmigration. Ford. Bpest, 1905.
5. Angol olvasókönyv. Bpest, 1905.
6. The Hungarian diät of 1905. Bpest, 1905.
7. Angol nyelvkönyv. I. rész. Kiejtési kötet gyakorlatokkal. Bpest, 1906.
8. Alexander Petőfi. Got of the Hungarian war. of independence. Bpest, 1906. Aczélm. arczk. (Ism. Vasárnapi Ujság 34. sz.)
9. Shakespeare or Bacon? Bpest, 1906.
10. The constitutional struggl of the Magyars. London, 1907.
11. The national spirit in Hungarian literature. Cambridge, 1908. (Modern History. Vol. XI.)
12. The queen Elisabeth Memorial Museum. Ford. Bpest, 1908.
13. Vargha, Julius, Hungary, a sketh of the country... Ford. Bpest, 1908.
14. Nagy F. Of Hungarian law. Ford. Bpest, 1908.
15. Education in Hungary. Bpest, 1908.
16. A tervezett Duna-Tisza-csatorna. Bpest, 1908.
17 . Angol magyar szótár. Bpest, 1908. (Magyar-angol szótár I. rész, a II. rész: Magyar-angol szótár, sajtó alatt.)
18. Vojnich Oskar, The Island World. Ford. Bpest, 1909.
19. Shakespeare és a Biblia. Bpest, 1910. (Shakespeare-Tár 3. füzet.)
20. Marczali H. Hungary in the XVIII. century. Ford. Cambridge, 1910.
21. Marczali, H., The letters and journal of count Leiningen. Ford. London, 1911.
22 . Dickens Károly élete és munkái. Bpest, 1912. (Olcsó Könyvtár 1662–1665.)
23. Shakespeare kora Bpest, 1912. (Shakespeare-Tár V. kötet.)
Petőfi költeményeiből is fordított angolra és Jókai «Mire megvénülünk» cz. regényét szintén lefordította angolra.
A «Hungarian Spectator»-nak a «Brit-amerikai irodalmi társaság Magyarországon» hivatalos közlönyének szerkesztője.
M. Könyvészet 1904., 1906.
Pesti HirLap 1908. febr. 13, és 1913. 25. sz.
Corvina 1911. 7. sz.
Budapesti Hirlap 1813. 56. sz. és önéletrajzi adatok.
