Zalár József (családi nevén Hízli),
Zalár József (családi nevén Hízli),
nyug, megyei alispán, szül. 1825. aug. 28. Gyöngyösön; a gymnasiumot szülőföldén Gyöngyösön végezte, a bölcseletet és theologiát Egerben, hol növendékpap is volt; oda hagyván a papi pályát 1844-től a jogot hallgatta. 1848. a hevesi önkéntes zászlóaljjal a ráczok elleni hadjáratban vett részt; onnét betegen tért haza, de 1849. febr. már Debreczenben volt, hogy ismét zászlóalja alá álljon; honnét azonban tábori történetírónak küldetett Damjanics hadtestéhez. A szabadságharcz után nevelő volt előbb Gömörben, hol Tompával és Szász Károlylyal ismerkedett meg, majd Gyöngyös-Halászon; innét Gyöngyösre bejárva, itt gyakran volt alkalma összejönni Vachott Sándorral, ki ekkor Rhédén lakott és a bujdosó Sárosy Gyulával, ki «Sorsich Albert» álnév alatt Gyöngyösön tanítóskodott és kik vele még Debreczenben barátságot kötöttek. Innét Pestre ment, hol egy évi nevelősködés után tanár lett egy magánintézetnél s e mellett a lapoknak, különösen a Szelestey László által szerkesztett Szépirodalmi Közlönynek munkatársa volt. 1861-ben Hevesmegye jegyzőjévé választotta s reá bízta a megyei emlékirat elkészítését, mely műveért tiszteleti főjegyzővé neveztetett ki; de az év végén, midőn a megyei tisztikar testületileg leköszönt, ő is visszalépett s 1867-íg tanulmányainak élve, Kenderesen lakott. Ekkor ismét elfoglalta, előbbi tisztét a megyénél, mely őt 1869-ben valóságos főjegyzőjévé választotta; ezen minőségében 1886. jan. 18. tiszttársai által aranytollal tiszteltetett meg. Az 1880-as években egyhangúlag a vármegye alispánjának választották s e méltóságot 1897-ben hagyta oda; azóta Egerben élvezi a nyugalmat.
Első verse 1846-ban jelent meg; ettől kezdve kölönböző álnevek alatt írt a lapokba; írt ezeken kívül széptani, kritikai és politikai czikkeket és tartott beszédeket, melyek külön kiadásban is megjelentek, mint Deák Ferencz, Almásy Pál, Samassa érsek arczképének leleplezése alkalmával és a Vitkovics – ünnepen. Költeményei a következő hírlapokban és albumokban jelentek meg: Pesti Divatlap (1844–45.), Honderű (1847.), Bpesti Divatlap (1848.), Nemzetőr (1848.), Komáromi Lapok (1849.), Hölgyfutár (1849–1860.). Magy. Emléklapok (1850.), Pesti Röpivek (1850.), Losonczi Phőnix (1851–52.), Remény (1850), Divatcsarnok (1853–55., 1858.), Délibáb (1853.), Családi Lapok (1855.), Szépirodalmi Album (1856., 1858); Szépirodalmi Közlöny (1857–58.), Erdélyi Múzeum (1857.), Vasárnapi Ujság (1857.) Nővilág (1858.), Ország (1863. 83. sz.. Erdélyi János), Alföldiek Segélyalbuma (1864.), Hon (1869. 117. Erdélyi József életrajza), Figyelő (X. 1881. Balogh Zoltán), Agrár-Album (1903.) sat.
Munkái:
1. Szabadság-dalok. Pest, 1849.
2. Zalár költeményei. Kiadja Vachott Imre. Pest, 1855. (Ism. Pesti Napló 118. sz., Budapesti Hirlap 751. Gyulai.)
3. Borúra derű. Költemények. Pest, 1860.
4. Emlékirat. Bevezetésül Heves vármegye 1849. aug. I6. megszakadt s 1860. decz. 12. újra megkezdett alkotmányos jegyzőkönyvébe. Eger, 1861.
5. Szilágyi haragja. Költői beszély. Kiadja Szederkényi Nándor. Eger, 1867.
6. Visszapillantás az egri kaszinó ötven éves multjára. Eger, 1883.
7. A honvéd-világból. Bpest, 1898. (Ism. Vasárnapi Ujság 12. sz.).
8. Zalár József Költeményei. Bpest, (1902.) Három kötet.
9. Emlékek és emlékezések. (Költemények.) Bpest, (1909. Ism. Vasárnapi Ujság 28. sz.).
Sajtó alá rendezte: Balogh Zoltán színműveit és kisebb költeményeit és Alpári cz. verses regényét. Bpest, 1882. (Nemzeti Könyvtár XXV., XXIX., XXXIIL)
Álnevei és jegye: Hunfi, Halmai, Fenyér, – r. sat.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Barabás Miklós 1857., nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben, a költő névaláírásával.
Ferenczy és Danielik, M. Írók, I. 624., II. 378. l.
Petrik Könyvészete, Bibliog. és Magyar Könyvészet 1886–1900.
Figyelő XXIV. 186. l.
Vajda János, Nemzeti Lant II. 50. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1110. l., XVIII. 819. l.
M. Könyvészet 1901., 1909.
Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Budapest, 1909. 410. l. és önéletrajzi adatok.
