Zalka János (gombai és marcsa-magyari),
Zalka János (gombai és marcsa-magyari),
theologiai doktor, győri püspök, Z. József és Pénzes Rozália nemes iparos szülők fia. szül. 1820. deczember 16. Veszkényben. (Sopronm.); a gymnasium négy osztályát Győrött, az V. és VI. pedig Sopronban végezte. 1838-ban Esztergomban a növendékpapok közé fölvétetvén, Pozsonyba a szent Imréről nevezett papnevelőbe küldetett. 1839. Nagyszombatba ment a bölcselet tanulására és két év mulva a bécsi Pázmány-intézetbe, hol a theologiát végezte 1845-ig. Fölszenteltetett 1846. jan. 15. Ugyanazon évi febr. 4. Kőhid-Gyarmatra, febr. 22. Dorogra küldetett segédlelkésznek; innét nov. 5. a bécsi Augustineumba vétetett fel, hol theologiai doktori rangot nyert. 1848. aug. 21. visszatért és a pest-belvárosi plébánián alkalmaztatott mint segédlelkész. 1849. okt. végével Esztergomban az egyház-történelem s egyházjog tanárává s tanulmányi felügyelővé neveztetett ki. 1853. máj. 28. a pesti egyetemen az egyház-történelem tanára, 1864.. decz. 22. a pápa udvari káplánja lett. 1859. decz. 23. esztergomi kanonokká s papnevelő kormányzóvá, majd B. Sz: Mária széplaki apátjává, 1867. febr. 14. győri megyés püspökké neveztetett ki. Ugyanezen évben a pápa trónálló főpapjává nevezte ki Róma városa pedig a római gróf czímével tisztelte meg. 1876. július 3. val. b. t. tanácsos lett. 1892. május 5. ünnepelte püspöki széke elfoglalásának 25. évfordulóját. Püspöksége alatt 777,287 frtot áldozott jótékony czélokra. Meghalt 1901. január 16. Győrben.
Czikkeket írt a Religio és Nevelésbe (1845., 1848–49.), a Társalkodóba (1846.), Religióha (1850., 1853–1854.), a Családi Lapokba (1855.) és a M. Sionba (1863–65.); az Egyetemes M. Encyclopediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Örömvers, mellyet főmélt. herczeg Kopácsy József esztergomi érseknek; Magyarország prímásának... midőn Pünkösdhava 28. 1839. érseki székébe ünnepélyes szertartással iktattatnék, mély tisztelettel bemutattak a szent Imre herczegről nevezett intézet növendék-papjai. Pozsony.
2. Alkalmi vers Altieri Lajos bécsi követ távoztakor...
3. Synopsis praelectionum ex historia ecclesiastica in usum academicum concinnata. Pestini, 1854. (Kőnyomat.)
4. Emlékkönyv az esztergomi főtemplom 1856. aug. 31. végbement felszentelésére. Pestini, 1856. (Németül: 1857.)
5. Series Chronologica Archi-Episcoporum Strigoniensium. (Az 1856. megjelent Memor. Basil. Strig. Cons. cz. mű II. részét képezi.)
6. Emlékoszlop, melyet mélt. és főt. Galánthai Fekete Mihály úr tiszteletére, midőn ötvenéves papságának hálaáldozatát az esztergomi új basilikában első aranymisét 1857, május 24. istennek bemutatá, emeltek őszinte tisztelői. Pest, 1857.
7. Mária-czelli utitárs, a nagy Mária-czelli hétszázados ünnepre 1857. szept. 8-ra. Pest, 1857.
8. Mária-czelli emlékkönyv az 1857. szept. 8. magyar országos búcsújáratról. Pest, 1857. Szövegábrákkal és 3 kőny. képpel.
9. Mária-czelli liliomok. Az 1857. szeptember 8. Mária-czelli magyar országos búcsújáratra vonatkozó történeti jegyzetek, főpásztori levelek, előkészületek, utazási rajzok, versezetek s egyházi beszédek gyűjteménye. Pest, 1858.
10. Magyarország prímásának (Scitovszky) aranyáldozata 1859. nov. 6. Pest, 1859.
11. Arany-misei koszorú főmag. s főtiszt. Scitovszky János... félszázados papsága 1859. november 6. bemutatott hála-áldozatának emlékéül. Pest, 1859.
12. Szentek élete. Eger, 1859–76. Öt kötet. (Zsihovics Ferenczczel és Debreczeni Jánossal. 2. kiadás. Pest, 1861–76.).
13. Allocutio quam... Jaurinensis ecclesiae episcopus occasione canonicae sue in sedem episcopalem introductionis die V. Maji 1867. ad clerum dioecesanum habuit. Pestini, 1867. (Egyben magyarul és németül.)
14. Főpásztori körlevél, melyben Ő Szentségének a bőjt és húsos eledelektől való megtartóztatás figyelmére nézve kibocsátott enyhébb határozatát híveivel közli. Győr, 1871.
15. Epist. pastoralis ope cujus praesuscipiendam visitationem generalem per ambitum dioeceseos annunciat, Győr, 1873.
16. Epist. pastoralis, per quam puncta visitationem dioeceseos generalem respicientia communicantur. Győr, 1873.
17. Ep. pastoralis, ubi conspectum visitationis canonicae super ecclesia cathedralis ab 1872–74. institutae exhibet, Budapestini, 1874.
18. Főpásztori körlevél IX. Pius pápa püspökké szenteltetésének félszázados évfordulója altalmából. Győr, 1877.
19. Főpásztori körlevél a vallástalanságról, mint jelen korunk erkölcsi és anyagi hanyatlásának szülő okáról. Győr. 1879.
20. Főpásztorí körlevél azon kötelességekről, melyekkel az alattvalók fejedelmök iránt tartoznak. Győr, 1879.
21. Főpásztori körlevél a tíz parancsolatok negyedik pontjáról. Győr, 1889.
22. Főpásztori levelek, melyeket a győri egyházmegye híveihez kibocsátott. Összegyűjtötte Gerebenics Sándor. Győr, 1898.
Szerkesztette a Katholikus Néplapot 1849–50-ben Pesten, a Keresztény Naptárt 1850–54. évfolyamait és a Religiót 1856–58. szintén Pesten. Az ő és Simor J. pártolása mellett jelentek meg a «Győri tört. és rég. füzetek» (Szerk. Ráth K. és Rómer Fl.).
Arczképe: kőnyomat: rajzolta Marastoni József 867. (a Hajnal-Albumban.)
Magyarország és a Nagyvilág 1862. 2. sz. arczk.
Hajnal-Album Bpest, 1867, kőny. arczk.
Győri Nagy Képes Naptár 1887–78. arczk. (Halbik.)
Petrik Könyvészete.
M. Állam 1887. 123. sz., 1892. 103. sz. (Jubileuma, Életrajza, Jótékonysága és mint író. Ruschek Antal. Külön is megjelent.)
Népiskolai Lapok 1887. 12. sz.
Győri Közlöny 1887. 36. sz., 1892. 38. sz.
Petrik Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.,
Kiszlingstein Könyvészete.
Győri Hirlap 1892. 37. sz.
Vasárnapi Ujság 1892. 19. sz. arczk., 1896. 4. sz. arczk., 1901, 3. sz. arczkép.
Zelliger Alajos, Egyházi írók. Nagyszombat, 1898. 566. l.
Alkotmány 1896. 14. szám.
Irodalmi Közlöny 1896. 2. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1112. l.
Zalka János Emlékkönyve. Győr, 1892.
Sturm, Országgyűlési Almanach Bpest, 1907.
