Zay Miklós gróf (csömöri),
Zay Miklós gróf (csömöri),
a magyar főrendiház tagja, gróf Zay Albert főrendiházi tag és Dubovszky Emilia fia, szül. 1864. jan. 14. Zay-Ugróczon; a gymnasiumot Pozsonyban, Selmeczbányán és Pesten végezte. Genfben modern nyelveket, kereskedelmi tantárgyakat, jogot Párisban és Budapesten tanulmányozott. Többször utazott külföldön. Mint horvátországi nagybirtokos 1888-ban tagja lett a főrendiháznak. 1889-ben a trencséni egyházak világi felügyelőjévé választották meg. 1889-ben nőül vette Károlyi Margit grófnőt (néhai gróf Károlyi Viktor leányát). Első beszédét a véderővita alkalmával mondta el a véderőről szóló törvényjavaslat 25. §-a ellen, mikor gróf Eszterházy Miklóssal együtt szószólója volt a főrendiház legifjabb nemzedékének. Az 1892. választások alkalmával a zsámbokréti és orosházi kerületekben mint kormánypárti fellépett, de Szapáry miniszterelnökkel felmerült differentiák folytán mind a két helyen visszalépett és a szabadelvű pártot is elhagyta. 1890-től 1896-ig az orosházai evang. egyház világí felügyelője volt. Az egyházpolitikai viták alkalmával a főrendiházi ellenzékkel szavazott, de az 1896. választások alkalmával újra szabadelvű programmal lépett fel és Veress volt antiszemita képviselőt Orosházán legyőzte. 1901-ben azonban Veress József foglalta vissza a kerületet. 1897-ben a dunáninneni kerület az akkoriban renitens tót nemzetiségű trencséni egyházmegye vezetésével bízta meg és Riesz Károly zay-ugróczi lelkész segítségével sikerült a zilált víszonyokat rendeznie. 1901-ben nem lépett fel képviselőnek idegbaja miatt, a melyből azóta kigyógyult. Most leginkább az irodalomnak él.
Gyakori külföldi útjairól számos útleírást közölt a napilapokban. Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1905. Ave Maria, rajz), a Budapesti Hirlapban (1906. 355. sat. sz. Észak felé).
Munkái:
1. Croatiae res. (Zágrábi levelek.) Bpest, 1893.
2 .Vándorlás közben. Bpest, 1897. (Tíz rajz és uti vázlat. Ism. Vasárnapi Ujság 18. sz.)
3. Nyilt levél az orosházi kerület választópolgáraihoz. Trencsén, 1898.
4. Nyilt levél az orosházi kerület választópolgáraihoz. Trencsén, 1899.
5. Beszédei a magyar főrendiházban 1889–1895. Bpest, 1902.
Pesti Napló 1888. aug. 10.
Ország-Világ 1896. 48. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1901. 115., 1905. 115. l.
M. Könyvészet 1902.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
