Zelenka Pál (kutnai és körvistyei),
Zelenka Pál (kutnai és körvistyei),
evang. püspök, főrendiházi tag, Z. Pál ev. lelkész fia, szül. 1839. aug. 17. Cseh-Brezón (Nógrád m.). Ősei a huszita harczok idején Ziska hadaival jöttek Magyarországba. Egyik őse, a ki a huszita seregben mint kapitány szolgált, vitézségéért a királytól megkapta a magyar nemességet a nyitravármegyei Hutna birtokkal együtt. Z. a gymnasiumot Aszódon, Selmeczen, Pozsonyban, a theologiát u. ott és a jenai egyetemen (1859. okt. 26-tól) végezte. Hazatérve a nógrád megyei Szügyben, Szilasy Miklós házánál lett nevelő, s már akkor megválasztották vármegyei bizottsági tagnak. 1862. nov. 5. Pesten Székács József superintendens mellé segédlelkésznek választatott; 1862. decz. 17-én pappá avatták; 1864. aug. Irsára ment; onnét 1866. febr. 20. Miskolczra választották rendes lelkésznek; 1886. a hegyaljai egyházmegye főesperesévé, a tiszai egyházkerület pedig 1890-ben püspökévé választotta. Ugyanez időtőt fogva volt 1895-ig a főrendiház rendes tagja s az egyházpolitikai kérdések tárgyalásában élénk részt vett; tagja volt a naplóbiráló- és pénzügyi bizottságnak. A magyarhoni egyházegyetem képviseletében részt veti Wittenbergában a megújított Luther-templomnak újra való felavatásán. Az 1891–94. tartott zsinati üléseken mint előadó és elnökhelyettes működött. 1870-ben a budapesti egyetemmel kapcsolatosan tervezett protestáns theologiai fakultás ügyében javaslattételre kiküldött bizottságba választották; több ízben működölt az egyetemes vizsgáló bizottságban mint tag és jegyző; tagja volt az egyetemes törvényszéknek, a theologiai akadémiai bizottságnak, valamint a zsinati bizottságnak. Kiválóan áldásos működést fejtett ki az evangélikus egyetemes gyámintézet érdekében, melynek kevés híján húsz évig jegyzője volt, 1886-tól pedig elnöke. Mint az egyesület képviselője három ízben részt vett a Gusztáv Adolf-egyesület főgyűlésein Németországban. Lelkészsége alatt százhatvanháromezer forint gyűlt össze egyházi, iskolai és jótékony czélokra, az egyház tőkevagyona tizenkétezer forintról 177,000 forintra emelkedett, új tanítói és tanári állásokat szerveztek, és jótékony egyesületeket alkottak. Az egyház 1888-ban lelkészi működésének jubileuma alkalmából gyémántgyűrűveI lepte meg, 1878-ban a miskolczi árvíz alkalmával kifejtett buzgóságáért ezüst díszkelyhet kapott. 1898-ban Jeruzsálemben az első evang. templom felavatásán II. Vilmos császár részvétele mellett, mint a magyar evang. egyház küldöttje volt jelen; ez alkalomból beutazta Palesztina délvidékét, Afrikát Kairóig és Olaszországot. A király 1908. a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki.
Meghalt 1910. decz. 4. Miskolczon.
Számos cikket írt a 70-es évektől kezdve néhány napilapba, a Borsodba, a Borsodmegyeí Lapokba, a Prot. Egyházi és Iskolai Lapba (1874. A turócz-szent-mártoni gymnasium vizsgálata és bezárása tárgyában) és a pozsonyi protestáns egyházi lapba; (a többi közt a panszlavizmusról.)
Munkái:
1. Memorandum a theologia és a theol. akadémia ügyében. Miskolcz, 1870., 1878., 1880. Három füzet.
2. Ellenjavaslat a némethoni Gusztáv Adolf-egyesülettel szándékolt egyesülési terv ellen. Kassa, 1873.
3. Százados közgyűlési emlék 1882. ápr. 2. Miskolcz, 1882.
4. Emléklapok a miskolczi evang. egyház évszázados életkönyvéből. Miskolcz; 1883.
Szerkesztette Miskolczon a Magyarhoni e. e. e. gyámintézet Jelentéseit 1864-től évenként; A miskolczi ev. egyház Évkönyveit 1866-tól; a Miskolczi vöröskereszt-egyesület megalakulásáról a Jelentést 1881. és a Magyarhoni e. e. e. gyámintézet Közlönyét 1884-től.
Álneve és jegye Kutnai és K. J.
Borsodmegyei Lapok 1884. 39. sz.
Protestáns Képes Naptár 1888. arczk.
Vasárnapi Ujság 1890. 24. sz. arczk., 1910. 51. sz.
Evang. Glocken 1890. 93. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 48. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1129. l.
Zoványi Jenő Theologiai Ismeretek Tára III. 411. l.
Budapesti Hirlap 1910. 289. sz.
Pesti Hirlap 1910. 277. sz.
Magyarország Vármegyéi Nógrád vármegye Bpest, 1911. 3. 5. I. és önéletrajzi adatok.
