Zichy Károly gróf,
Zichy Károly gróf,
b. t. t., államférfi, Z. István gr. és gr. Stubenberg M. Cecilia fia, szül. 1753. márcz. 4. Pozsonyban. A bécsi Theresianumban nevelkedett, cs. és kir. kamarás lett, többféle hivatalt viselt; míg 1782. II. József mint udvari tanácsost és referendariust Békésmegye főispánjává nevezte ki. 1785. titkos tanácsos, tárnokmester és kamarai elnök, 1788. pedig országbíró s a helytartótanács elnöke lett. Az 1790-i országgyűlésen ő volt az alkotmányos kiegyenlítés egyik támogatója. 1792. a Szent István rend nagykeresztjét kapta, 1802. az állami pénzügyek elnökségével bízták meg, 1808. az arany gyapjas rend vitéze, 1809. a hadsereg minisztere s később az államminiszterium elnöke lett. 1821. tisztviselősége félszázados jubileumakor a Szent István rend gyémántjait kapta. Meghalt 1826. szept. 28. Bécsben s Oroszvárott temettetett el.
Beszéde az Orpheusban (1790. II. 209–14. Az ország bírájának, gróf Z. K. úr ő excellentiájának beszéde, mellyel az ország gyűlésére összve-sereglett meltóságokat s a második tábla követjeit Budán . . . 1790-ben idvezlette.)
Munkái:
1 . Rapins Vergleichung des Demosthenes mit Cicero. Augsburg, 1766.
2. Rapins Vergleichung des Thucydides mit dem Livius. Augsburg, 1767.
3. Ungarns Verwandlung (aus dem Lateinischen). Wien, 1768.
4. Dictiones comitis judicis curiae regiae C. e comitibus Zichy de Vásonkő in sessione diaetali . . . 1791. celebrata, Pozsony, 1791.
Horányi, Memoria III.
Wallaszky, Conspectus.
Trattner Kalendárium 1828.
N. Iván, M. családai. XII. 392.
Petrik Bibliographiája.
Szinnyei Repertoriuma I. 2. köt.
Vas. Ujs. 1891. 50.
Wurzbach LX. 28.
