Zichy Nándor gróf,
Zichy Nándor gróf,
főrendiházi tag, aranygyapjas vitéz, tárnokmester, Z. György kanczelláriai tanácsos és gr. Pálffy Ludovika fia, szül. Pozsonyban 1829. nov. 17. Már tizenegy éves korában külföldi utat tett Svájczban és Olaszországban nevelőivel. Tanulmányait otthon végezte, de 1848. a pesti egyetemre járt, hol az év végén letette a philosophiai doktorátust. Egyetemi tanulmányait Bécsben folytatta, azután birtokain gazdálkodott az ötvenes években s nagy tevékenységet fejtett ki a dunántúli megyék lecsapoló és rétöntöző csatornahálózatának fejlesztésében mint a Nádor csatorna-társulat s a Fehérmegyei gazdasági egyesület elnöke. 1854. cs. és kir. kamarás lett, 1861. pedig Fehér megye alispánja a februári patensig. Deák Ferencczel már ekkor szorosabb viszonyba lépett s ezután is párthívei közé tartozott. A Honban 1863. febr. 7. megjelent Alapkérdéseink c. cikke miatt grófi és kamarást rangjának elvesztésére s fogságra ítélték, melyből néhány hetet ki is töltött. Fogságának hátralevő részét az uralkodó elengedte s később rangját is visszadta neki. 1865. a Schmerling-kormány bukása után a helytartó tanács elnökhelyettese és képviselő lett. A kiegyezési tárgyalásokban jelentékeny részt vett mint a Deák-párt tagja. Ezután is több ízben volt képviselő egészen 1880-ig, midőn a képviselőházból visszavonult s ezentúl a főrendiházban vitt sok tekintetben vezérszerepet. Közgazdasági téren is jelentékeny volt a működése, megalapítolta a Székesfehérvári Ker. Bankot s a Fehérmegyei Takarékpénztárt, résztvett számos pénzintézet vezetésében s a szövetkezetek létesítése nagy munkájának egyik előharczosa volt. 1892. aranygyapjas vitéz, 1906. tárnokmester lett. A budapesti Tudományegyetem díszdoktori oklevéllel tüntette ki. A nyolczvanas évektől kezdve leginkább a katholikus közügyek s a valláspolitika terén buzgólkodott. 1895. megalapította az országgyűlési néppártot. Meghalt 1911. decz. 24. Országgyűlési beszédei a képviselőház és főrendiház naplóiban.
Czikkei: Gazd, Lapok (1862., 1863. Az ősiség eltörlése és a szabad birtok.) Rendkívül sok politikai és közgazdasági cikket írt a M. Államba, Fehérmegyei Naplóba, Nyitramegyei Szemlébe, Tiszántúlba, Alkotmányba, Religióba és Kath. Szemlébe, az utóbbinak Időszaki Szemléit 1890–1907. -n- jegy alatt ő írta a bel- és külföldi politikai, egyházi és gazdasági élet fontosabb eseményeiről.
Munkája: A közigazgatási bizottság. Budapest, 1876.
Szinnyei Repertorioma I. 2. k.
M. Nemzetségi zsebkönyv 1888.
Pallas Nagy Lex. XVI. és Pótk.
Sturm Orsz. Almanachjai.
Remény. 1886.
Vas. Ujság 1884. 3., 1898. 28.
Westungarisches Volksblatt. 1895. 107.
Alkotmány. 1909. 273.
Budap. Hirlap. 1909. 273 .
Bonitz Ferencz, Gróf Z. N. Élet- és jellemrajz. 1912.
