Zilahy Kiss Imre,
Zilahy Kiss Imre,
költő és hírlapíró. Szül. 1845. febr. 3. Zilahon. Már gyermektorában irogatott a pesti lapokba, később a fővárosba költözvén, egészen az irodalomnak élt. KöIteményeivel, czikkeivel s műfordításaival föltünést keltett, korai halála azonban megakadályozta tehetségének igazi kifejlődését. Megh. 1867. febr. 17. Pesten.
Czikkei és költeményei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg : Budapesti Hírlap (1857. 66., 67., 89., 90., 144., 145. Bőjti Levelek). Hölgyfutár (1864. I. 76., II. 8., 20., 26., 29., 33., 36. költemények, részben Cserényi álnéven). Alföldiek Segélyalbuma 1864. (A bakcsiszeráji forrás, költ beszély Puskintól, Bodenstedt után.) Képes Világ 1866. (költ.) Magyar Sajtó (1865. 83. Száz aranyos társadalmi tragédia). Részvét Könyve 1868. (költ.) Nefelejts 1863–4. (költ.) Koszorú 1863. (költ.) Háború Könyv 1866. (Életképek háborús országokból.) Hazánk és a Külföld (1866. 2. Zeyk Károly. 24. Urházy György. 26. Dózsa Dániel). Főv. Lapok (1864. 14. Vélemény. 1865. 254–7. Gyulai Vörösmarty életrajzának bírálata.) Korunk Tárczája (1865. 36. Kirándulás az Érmellékre. Ukránia költészete). Politikai Hetilap (1865. 17.·Az angol lyra irodalom. 22. A történeti regény). Pesti Napló (1865. 151–3. A szláv népköltészetről).
Munkái:
1. Puskin költöi beszélyei (Cserényi Imre álnéven). Budapest, 1864.
2. Északi fény (Puskin és Lermontov versei). Budapest, 1866.
3. Andromache (Racine-től ford.). Marosvásárhely, 1866.
4. Költemények. Budapest, 1867.
Szerkesztette az Aurora cz. albumot Áldor Imrével együtt. (1867.) és a Háború Könyvet (1866.) Nagy Miklóssal együtt. Álneve: Cserényi Imre.
Fővárosi Lapok 1867. 41. 44.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 16. (arczk.).
Moenich-Vutkovich M. I. Névtára.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei Repertoriuma. 1. 2.
Pallas Nagy Lexikona XVI.
Wurzbach, Biogr. Lexikon LX. 102.
