Zimmermann József András,
Zimmermann József András,
ministeriumi tisztviselő és képviselő, Z. József szijgyártómester fia, szül. 1810. decz. 2. Segesvárt. Tanulmányait szülővárosában és Kolozsvárt elvégezvén, 1832. az erdélyi kormányszék tisztviselője, 1838. a marosvásárhelyi kir. tábla bírája lett. 1844. a nagyszebeni jogakadémia tanárává nevezték ki, hol erdélyi jogtörténetet, diplomatikát, erdélyi állam- és magánjogot, továbbá magyar magánjogot adott elő. Ebben az időben írta erdélyi jogtörténetét, mely azonban kéziratban maradt s hallgatóinak másolataiban volt elterjedve. 1846–7 az erdélyi, 1848. a magyar országgyűlés tagja. 1850. a bécsi kultuszministeriumba került, hol 1852. min. titkár, 1855. osztálytanácsos, 1860. pedig ministeri tanácsos lett. 1863–5. tagja volt az osztrák, 1866–7. a magyar országgyűlésnek. 1867. elnöke lett a cs. k. ev. főegyháztanácsnak Bécsben osztályfőnöki ranggal. 1874. nyugalomba vonult s ettől kezdve felváltva Bécsben és Nagyszebenben élt irodalmi tanulmányokkal foglalkozva. Gazdag könyvtárát a nagyszebeni ev. egyháznak adományozta, nagyértékű kéziratgyüjteménye pedig a nagyszebeni Brukenthal-muzeumba került. Meghalt 1897. máj. 19. Nagyszebenben.
Czikkei a következő lapokban jelentek meg: Satellit (1844. Die Frage der Taggelder für sächsische Landtagsdeputierte), Transsylvania (1845. Siebenbürgens ehemalige Abhängigkeit von Ungarn...a Hon és külföldben megjelent czikkének fordítása, 1845. 47. sz. Ein gewichtiges Votum in der Frage der Wahl eines Komes der sächsischen Nation), Statistisches Jahrbuch. Hermannstadt (1880. Einige Daten zur Gesch. des höheren Unterrichtswesens).
Munkája: Handbuch für die ev. Landeskirche Augsburgischen Bekenntnises im Grossfürstentum Siebenbürgen. Bécs, 1857.
Trausch-Schuller Schriftsteller-Lexikon 1902.
Wurzbach, Biogr. Lex. LX. 126.
