adománygyűjtés

Teljes szövegű keresés

adománygyűjtés: egyének és csoportok kéregetése olyan hagyományos alkalmakkor, amikor nemcsak kérni szokás az adományt, hanem adni is. A szükség kényszeréből fakadó koldulással ellentétben az adománygyűjtés a népszokások szerves alkotóeleme; a köszöntő jellegű szokásoknak, ill, a dramatikus játékoknak sokszor elengedhetetlen (záró) mozzanata. Néha a játék vagy köszöntés után elmondott spontán szövegekkel kérik az adományt, gyakran azonban az adománykérő formulák a köszöntő vagy akár a rítusének szerves tartozékai (pl. disznótori kántálás, Luca napján kotyolás, regösének). A játékot bemutató, éneklő egyén vagy csoport teljesítményét – gyakran az ügyeskedést, a lopást is beleértve – ismerik el az adománnyal. Az adománygyűjtés ötleteiben, eszközeiben gyakran a kéregetés, koldulás köznapi módjait utánozza, néha az egyházak, kolostorok számára végzett koldulást, adománygyűjtést, kéregetést parodizálja. (Pl. a szigetközi legények hamvazószerda napján kolduló barátnak öltöztetik az adománygyűjtéssel megbízott legényt, aki – böjt lévén – tojást gyűjt a faluban a közös legénymulatságra.) Az adománygyűjtés sikere érdekében és hagyományosan a falu bolondját öltöztetik fel barátnak. – Az adománygyűjtés nem mindig párosul a színjátékszerűen is előadott kéregetéssel, hanem a játék nézői eleve (szokásszerűen) kötelességüknek tartják, hogy adományt adjanak az előadóknak (pl. betlehemezés). Az adományt a gyűjtő csoportok kétféleképpen használják fel: egymás közt elosztva mindenki maga költi el, vagy közös mulatságot rendeznek belőle (pl. asszonyfarsang, legényavatás, farsangi köszöntő). Az intézmények, szervezetek számára végzett adománygyűjtés is gyakori volt, ennek emlékét őrzi pl. a Gergely-járás, a Balázs-járás. – Az adománygyűjtés szokásának hagyományos formái mellett kialakultak az adomány hagyományos formái is. A közelmúltban és szórványosan ma is pénzt adnak, de hagyományos adomány volt pl. a karácsonyi köszöntésért gyermekeknek a dió vagy alma aprószentek napján a korbácsoló, mustározó legényeknek a füstölt hús, a locsolóknak a húsvéti tojás, a disznótorban kántálóknak, a farsangi köszöntőknek szalonna, kolbász. Az adománygyűjtésnek fontos szerepe lehetett némely népszokás megőrzésében. A legszegényebb társadalmi rétegek gyermekei (de a felnőttek is) pl. gyakran azért jártak betlehemezni, köszönteni stb., hogy az adományt megkapják; ill. némely szokás leglényegesebb eleme az adománygyűjtés volt (pl. kardozás, disznótori kántálás, nyársalás, nyársdugás). – Irod. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (Pest, 1866); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp. 1968).
Németh Imre

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages