agos gyerek

Teljes szövegű keresés

agos gyerek: leginkább az angolkóros, sovány, szőrös (sőt a hit szerint néhol tollal borított), öreges kinézésű újszülött elnevezése a népi gyógyászatban főleg a nyelvterület K-i részén (gazdag anyagot ismerünk Erdélyből, valamint a moldvai és bukovinai székelyektől). Másutt az adatok felbukkanása szórványos: ehelyett inkább a rokon váltott gyerek hiedelemkör dominál. Egyéb elnevezései: abagos, agos, agg, aggott, aszalványos, aszoványos, ebagos, ebugujás stb. A népi kórforma nem egységes, nem azonosítható egyetlen gyermekkórtani egységgel sem: a koraszülöttség, atrophia, angolkór, hypertrichosis, lanugo, sacralis szőrnövés egyes vonásai ismerhetők fel benne. A betegség okának általában azt tartják, hogy a terhes anya szőrös vagy tollas állattal került kapcsolatba (pl. megrúgta vagy megdobta a kutyát vagy macskát; a betegség román neve pl. ’kutyabetegség’). Szórványosan más okokat is ismernek: pl. a gyereket megszoptatta a szépasszony, vagy a bőr felszínén, ill. a köldökben szőrféreg él. A váltott gyerekkel ellentétben az agos gyereknek általában nincsenek természetfeletti tulajdonságai. A gyógymódok között gyakori volt az egyébként a váltott gyerek visszaváltásaként elterjedt sütőlapátra ültetés vagy kemencébe dugás, továbbá fürdetés hamus vízben (a fürdő után a vizet leszűrve a szűrő rongyon szőrt találnak); de legáltalánosabb volt a gyerek jelképes megfőzése: vagy valóságos tűzre tett fazék fölé tartották a gyereket, vagy hideg tűzhelyre tett fazékba bele is mártották. A főzés pontosan elbírt körülmények között történt: a tüzet pl. három tőkéről lopott három-három forgácsból vagy kilenc kukoricaszárból, vagy hajnalban lopott orsóról faragott forgácsból stb. rakták: a vízbe kilenc meg nem köszönt, elégetett orsó hamuját, vagy kilenc orsót főztek stb. Általában három asszony (gyakran azonos nevűek) végezte a műveletet; pl. úgy, hogy az anya tartotta a gyereket a fazék fölé, a másik két asszony pedig a házat vagy az üstöt „kerülte”. Gyakran folytattak közben párbeszédet; pl. egy hadikfalvi (Bukovina) adat szerint így:
– Mit főz komámasszony?
– Agot.
– Mit főz komámasszony?
– Ebagot, vén húst.
– Piros legyen, mint a rózsa, kövér legyen, mint a háj.
A főzés gyakran párosult hamus vízben fürdetéssel vagy más gyógymódokkal (pl. édes tejben fürdetés; a gyerek után kutyakölyköt fürdetnek, majd a vizet a kutyával együtt trágyadombra öntik stb.). Általában jellemző a gyógymódokra a kutyával való kapcsolat: pl. galuska főzőlevében fürdetnek, majd a galuskát a beteg neme szerinti kutyával etetik meg; vagy kutyakoponyát is tesznek a fürdővízbe stb. – A betegség és gyógyítása szórványosan már a boszorkányperekben felbukkan. A fentihez hasonló párbeszédes gyógymódra Somogy megyéből már 1794-ből van adatunk; a közlő a betegséget „ángliai nyavalyaként” határozza meg. Pápai Páriz Ferenc 1692-ben az „ebagosságot” bor alatt termő szőrféregből eredezteti, gyógyszerül többek között hamulúgban való fürdetést javasolva. A betegség és gyógymódja a fentiekkel nagymértékben egyezően ismert a románoknál és erdélyi szászoknál. – Irod. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (I., Bp., 1929); Berde Károly: A magyar nép dermatológiája (Bp., 1940); Vajkai Aurél: Népi orvoslás a Borsa völgyében (Kolozsvár, 1943); Diószegi Vilmos: Az „agos gyerek” a bukovinai székelyeknél (Népr. Közl., 1960).

Agos gyerek fürösztése (Tunyog, Szabolcs-Szatmár m.)
Crynaeus Tamás Pócs Éva

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages