árpa (lat. Hordeum)

Teljes szövegű keresés

árpa (lat. Hordeum): 1. fontos gabona-, takarmány- és ipari növény. Hazánkban elsősorban őszi árpafajtákat termesztenek. Takarmányul lovaknak és sertéseknek adják leginkább. Ipari felhasználásának legismertebb formája a sörkészítés. Eurázsiában és Afrikában a legelterjedtebb gabonanemű. Rövid tenyészideje, kis vízigénye van, és a hidegebb északi tájakon is beérik. Az árpa a búzával egyidős kultúrnövény, igen nagy fajtaváltozatosságot mutat. A legelőbb termesztésbe vett kétsoros árpa (H. distichon) vadon termő rokonából a Kaukázustól délre Kurdisztántól a Tigris–Eufrátesz folyásáig húzódó vidéken alakult ki. Belőle fejlődtek ki később a legfontosabb termesztett árpafajták, köztük a fejlett hatsoros árpa (H. hexastichon). Az árpa vándorlása igen korán elkezdődött (i. e. 5000 körül) Kína, India, Afrika és Európa felé és új terjedési központjai alakultak ki. Ny-Európába Kisázsián, a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencén keresztül jutott el a neolitikum folyamán. Első mo.-i előfordulása is az újkőkorból származik. A magyarság a bolgár-törökökkel való együttélés idején ismerkedhetett meg az árpával, mint azt nevének származása is mutatja. Termesztése és fogyasztása (kása és kenyér alakjában) egészen a múlt századig Mo.-on is jelentékeny volt. A búza táplálkozásbeli előretörése szorította vissza. – Irod. Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink (Bp., 1971). – 2. A népi gyógyászat elnevezése a szemhéj-hordeolum jelölésére. Betegségnévként Páriz-Pápai Ferenc–Bod Péter szótárában (1767) fordul elő első ízben. A betegség elképzelése és orvoslása általános európai hagyománynak látszik. Legáltalánosabb gyógymódjai: ráolvasás, learatás sarlóval, kerekítés, bekerítés, nyomkodás árpaszemmel (utána az árpát kútba dobják és utána köpnek, keresztúton vagy hátrafelé eldobják); kenyértésztával (ezt utána madárral elvitetik); használatlan párna csücskével (előzőleg szemét beleverik), szembe köpködés. E gyógymódok – a ráolvasások is – közismertek voltak országszerte. A ráolvasások szövegének nagy része a gyógyító cselekményt magyarázza (pl. „Bevetettelek a kútba, Ott nem kelsz ki soha, Hát ez se jöjjön vissza soha”), de általánosan elterjedtek a betegséget letagadó, meghazudtoló párbeszédes szövegek is (pl. „Árpa van a szemeden! Nem igaz, hazudsz!” A ráolvasások költőileg legszebb típusai a K-Mo.-on és Erdélyben, Moldvában, Bukovinában ismert hosszú, az árpával mint kenyérgabonával végzett összes munkafázist felsoroló szövegek. Empirikus jellegű gyógymódok is használatosak (pl. székfűteával, fehér liliom levével, márciusi hólével mosogatni; fülbevalót viselni). A fenti gyógymódok az árpa eredetéről vallott felfogásokkal összehasonlítva nyernek értelmet. Így eredeztetik abból, hogy a beteg ember kútba köpött, ablakon bekukucskált, nem adott kenyeret a kutyának vagy macskának, állapotos asszonyt nézett. Megfázás és „kihűlés” is szerepel a népi kórokok között.

Az árpa gyógyítása (Fony, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Kósa LászlóGrynaeus Tamás

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages