bakternóta, bakterkiáltás, baktervers, éjjeliőr-ének

Teljes szövegű keresés

bakternóta, bakterkiáltás, baktervers, éjjeliőr-ének: a munkadal egy történelmi válfaja, éjjeliőrök szabályos időközökben előadott, rendszerint versbe foglalt gyakorlatias, vallásos, esetleg személyes vonatkozású éneke. A szervezett éjszakai őrködés s vele együtt a bakternóta német földről került hozzánk. A 15–16. sz.-tól adataink, a 18. sz.-tól szövegeink is vannak. A szokás általánosan, de nem mindenütt terjedt el; a századfordulón szűnt meg. A bakternóta a várvirrasztókkal és a hajnalénekekkel rokon. Idegen dallama és szövege az idők folyamán, főként falusi környezetben fokozatosan megmagyarosodott s egyben meg is rövidült. A szövegek eléggé egységesek. 1–2 órás időközökben hangzottak fel (Nyolcat ütött már az óra ... stb.), az éjfélt általában kihagyták (Éjfélt többet nem kiáltok…). Időközben gyakorlati (A nyugvóhely készítendő; Tűzre-vízre vigyázzatok!) és vallásos (Imádkozva feküdjetek!) tanácsokat adtak, esetleg személyes vonatkozást szőttek bele (Ügyelek, ha tüzet látok…). A Jászságban az óraütések után a toronyőr mondta el a megfelelő bakternótát. Esztergom és Sopron m.-ben egyéb alkalmi (karácsony, névnap, farsang) bakternóták is elhangzottak; Szegeden a katekizmusi énekkel fonódott össze. A 19. sz. óta több diák-paródiáját ismerjük. – Zenei szempontból a szerkezet és modalitás eltérő vonásai mellett is összetartozó csoport. Egybefogója egy jellegzetes dallamfordulat: az első sor végének lehajló kvartlépése („Rufmotiv”). Magyar területen az anyag egy része: 1. egy sor ismétlése, egyszerű, kiáltás jellegű tenorrecitáció ( recitatív). Az egyes sorok a tenorról lehajló, gyakran szándékosan nem tiszta intonációjú kvarttal végződnek. – 2. Más típusoknál (ezek képviseltetnek legnagyobb számmal) a bakternóta két eltérő tartalmú dallamsor kapcsolódásából áll, a sorpárok rendszerint többször egymás után hangzanak el. A kezdősor végi kvart különböző tonális összefüggésekbe kerül. Leggyakrabban a záróhang szextje és terce vagy kvintje és szekundja (do: La-mi vagy szó-re). Az első sor e típusokban is legtöbbször recitatív, „tenor”-ja a jellegzetes kvart-hangköz alsó vagy fölső lépcsője. Míg kezdősorként mindig a kvart-ugrást tartalmazó szerepel, esetlegesebb, hogy a két sor közül melyik hangzik utoljára. Előfordul, hogy ismét az első. Ilyenkor a bakternóta legkötöttebb, zárt strófába rögződött rokon dallamához hasonló képlet keletkezik. – 3. E strófás ének a szövege és címe alapján is ide kapcsolódó Ó fényességes szép hajnal (Hajnali ének Boldogasszonyról, Cantus Catholici, 1651; latin változata az O aourora lucidissima kezdetű kanció; más magyar szöveggel, de idevágó nótautalással már 16. sz.-i forrásból), mely egyházi népénekként, de hajnalhirdető funkcióban is szerepelt. Dallamában megtalálható a kezdősor jellegzetes kvartlépése, s további fordulatanyaga, bár az előbbi típusokénál melodikusabb, szintén rokonságot mutat azokkal. Formája (3 soros), kadenciái, hangneme (fríg) rögződtek. A három elterjedt fajtán kívül a bakternóta szórványosan még egyéb változatokkal is szerepel, ezek között ereszkedő, oktávterjedelmű dallamok is előfordulnak. – Az anyag mindegyik rétegéhez kapcsolódnak zeneileg megfelelő s rokon funkciójú típusok az európai hagyományból. (1. és 2.: főleg német nyelvterület, 3.: cseh, szlovák, morva, lengyel, sőt norvég változatok a német mellett.) A történeti kutatások mind a zenét fenntartó szokást, mind a dallamot középkori eredetűnek tartják. – Irod. Wichner, J.: Stundenrufe und Lieder der deutschen Nachtwächter (Regensburg, 1897); Csomasz Tóth Kálmán: A tizenhatodik század magyar dallamai (Régi Magyar Dallamok Tára, I., Bp., 1958); Szomjas-Schiffert György; Énekes éjjeliőrök a falu társadalmában (kandidátusi értekezés, kézirat, Bp., 1969); Szomjas-Schiffert György: Hajnal vagyon, szép piros (Énekes várvirrasztók és órakiáltók, Bp., 1972).

Bakternótát fújó karcagi bakter (Múlt század végi ábrázolás)
Katona. ImreSzendrei Janka

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages