betlehemes pásztortánc
betlehemes pásztortánc: az erdélyi és bukovinai székely → betlehemezés játék egyik mozzanata a pásztorok körtánca, amelyet a jászol előtti hódolat befejezéseként járnak összefogódzva vagy összefogódzás nélkül. A bukovinai betlehemes játék pásztorai csörgős botjukat maguk előtt rakosgatva táncolják a lassú és gyors részből álló táncot. Ugyancsak táncoltak a bábtáncoltató betlehem (→ bábtáncoltató betlehemezés) bábupásztorai és élő szereplői is, s Vas megyében a karácsonyi köszöntő alkalmával a cigányzenészek által játszott dudanóta dallamára járták a pásztorok körtáncukat. A betlehemes pásztortánc a cselekmény bonyolítását és a jelenet ábrázolását szolgálja, ezért bizonyos fokig a → dramatikus táncok közé sorolhatjuk. A betlehemes játék, ill. karácsonyi köszöntő a pásztortánc olyan kollektív formáját őrzi, amit e szokásgyakorlattól függetlenül csak néhány adalék alapján ismerünk. Ilyen a múlt század eleji Georgikon-ünnepélyen járt pásztortáncnak a Vas megyei Hegyhátszentpéteren élő emléke, s ezt örökítette meg Gönyey Sándor 1934-ben Bugac-pusztán készült filmfelvétele. – Irod. Lajtha László–Gönyey Sándor: Tánc (IV. A magyarság néprajza, Bp., 1941–43); Benedek András: Betlehemes játék Homoród-Remetén (Magyarságtudomány, 1943); Benedek András–Vargyas Lajos: Az istenesi székelyek betlehemes játéka (Ethn., 1943); Morvay Péter: A pásztortánc színpadi pályafutásának kezdete (Táncműv. Ért., 1956); Földes László: A Budajenőre telepített székelyek betlehemezése. Módszertani kísérlet betlehemes játékok teljesebb rögzítésére (Ethn., 1958); Pesovár Ernő: Tánctörténeti emlékek Vas megyéből (Szombathely, 1971).
Pesovár Ernő
