betyárjáték

Teljes szövegű keresés

betyárjáték: A népi színjátszás gyakori szereplője K-Mo.-on, É-Mo.-on és a Nagyalföldön a betyár. Megjelenik a farsangi, lakodalmi, fonóbeli és a betlehemes játékok egyes variánsaiban. A felvonulások, jelenetek egy részében a betyár lényegében csak mint mellékszereplő vagy mint különösebb funkcióval nem rendelkező jelmezes alak lép fel. A betyárjáték mint önálló dramatikus játék a szatmári falvakban farsangkor és a Nagyalföldön lakodalomban fordul elő. A szatmári betyárfarsangolót a fonóban mutatták be. Központi alakja, a betyár általában név nélkül szerepel, olykor azonban a betyárjáték a 19. sz.-ban, a 20. sz. fordulóján élt híresebb magyar betyárokat, Angyal Bandit, Rózsa Sándort, Patkó Bandit jeleníti meg. A cselekmény a betyárok néphagyománybeli sorsának utolsó szakaszát ábrázolja, azt az eseményt, amikor utoljára mulatnak és elfogják őket. A betyárjátékban bizonyos társadalombírálat, ellenállás jelentkezik; a hatalommal szembekerülő betyárok elbuknak. A betyárjáték betyárnóta betétjein, romantikus szemléletén a népszínművek hatása érződik. A magyar betyárjáték kialakulása a 19. sz. első felére tehető. Különböző formái ismeretesek az ukrán, az orosz, a román és más Közép- és K-európai nép hagyományában is. – Irod. Ferenczi Imre–Ujváry Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Műveltség és Hagyomány, 1962); Dömötör Tekla: A magyar néphit és népszokások Kelet és Nyugat között (Ethn., 1964).

Szép Menykő István

Dubecz István

Keserü Rebek István
A szegedi várbörtönben vizsgálati fogság idején készült eredeti fényképfelvételek az 1860-as évekből. A képeken Rózsa Sándor bandájába tartozó betyárok láthatók. A túloldalon és a 279. oldalon körözőlevelek (currensek) részletei 1811-ből. A központi közigazgatási és bűnüldözési szervek körözvényeket bocsátottak ki vármegyék számára, amelyek aprólékosan tartalmazták a keresett személyek ruházatát, külsejét, feltünő testi tulajdonságait, valamint az elveszett állatok (leginkább lovak), tárgyak leírását. Adataik értékes történeti-néprajzi, elsősorban viselettörténeti források.

Kónics Molnár József

Csomó Dancs János

Forgó József

Rózsa András

Veszelka Imre

Csonka Ferenc

Körözőlevél (currens) részlete 1811-ből a gyanús személyek leírásával.
A 278. és 279. oldalon statáriális ítélet hirdetményének részletei 1851-ből. A szabadságharc utáni években megromlott a közbiztonság, megszaporodtak az útonállások és rablások. Szigorú rögtönítéletekkel igyekeztek a betyárokat megfékezni.
Ujváry Zoltán

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages