dunántúli pásztorművészet
dunántúli pásztorművészet: Valamennyi táj → pásztorművészete közt a dunántúli pásztorművészet a legváltozatosabb tárgyféleségeit, technikáit, tematikáját tekintve. Fából faragtak itt → juhászkampót, → pásztorbotot, → bárányjelet, → csanakot, → tükröst, → borotvatokot, → gyufatartót, → furulyát és hosszúfurulyát, dudafejet, → mángorlót, → vetélőt, állótükröt. Szaruból készült, a → kürt, zsebbe és tarisznyába való, asztalra állítható → sótartó, gyufatartó, tükör, → óralánc. A díszítés technikái között a régies, geometrikus → ékrovás mellett megtaláljuk a dunántúli pásztorművészetre különösen jellemző → spanyolozást, a → karcolt díszítést és a → domború faragást. Ez a sorrend többé-kevésbé megfelel e technikák egymást követő divatjának. A Ny-Dunántúlon a 18. sz.-tól összefüggő sorozatokban fennmaradt sok díszes mángorlón megfigyelhetők azok az alakulási tendenciák, amelyek a sajátos dunántúli pásztorművészet kiformálódásához vezettek. A korai darabok geometrikus ékrovásos díszítését, rozettáit, forgó rózsáit egyre változatosabb szabad vonalvezetésű növényi ornamentika váltja fel, s a virágok alatt a 19. sz. elején megjelenik a lány s a legény alakja. Az 1830-as évektől a technika kibővül a spanyolozással, amely kezdetben egy színnel, vörössel a vésett díszítmény árkait tölti ki, hamarosan azonban több színűvé válik, vonalak, foltok berakására változatosan használják. Király Zsiga juhász 1839-ben készített mángorlóján a több színű spanyolozással ábrázolt zenész és táncoló pár, a finoman részletezett virágtő témában és technikában is kiforrottan, szinte a csúcson mutatja azt a dunántúli faragóstílust, amely már sajátosan pásztori. Ebben az időben és még három-négy évtizedig készülnek spanyolozással tükrösök, borotvatokok, szaru sótartók egyre változatosabb figurális ábrázolásokkal, virágornamentikával. A hetvenes-nyolcvanas évektől a díszítésben a karc veszi át a vezető szerepet, hogy aztán a legkésőbbi munkákon, kiváltképp a jelen században a domború faragás kerüljön előtérbe. A dunántúli pásztorművészet korán kibontakozott, de hosszan is maradt fönn. A faragó pásztorok már a századforduló körül dolgoztak városi, úri megrendelésekre is, a Dunántúlon alakult ki így pásztorművészeti jellegű dísztárgyak több típusa: dobozok, domborúan faragott támlájú székek stb. Ennek a késői pásztorművészetnek volt két jelentős alakja: Kapoli Antal és fia, ifj. Kapoli Antal. – Irod. Madarassy László: Dunántúli tükrösök (Bp., 1932); Manga János: Hirtenkunst in Transdanubien (Acta Ethn., 1961).
1. Mángorló spanyolozott díszítéssel (Felirata: „1841. Király Zsiga tsinálta Kiss Eörzsébetnek”) Sopron, Liszt Ferenc Múzeum
2. Spanyolozott díszítésű szaru sótartó (19. sz. második fele, Magyaratád, Somogy m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
3. Spanyolozott díszítésű tükrös (1840-es évek, Felsőzsid, Zala m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
4. Juhokat terelő pásztor a borotvatartón (Felirata: „Készült Sopron 1869”. Lelőhely: Kapuvár, Győr-Sopron m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
1. Borozók borotvatartón (19. sz. dereka, Kóny, Győr-Sopron m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
2. Könyv alakú tükrös (Századforduló, D-Dunántúl)
Bp. Néprajzi Múzeum
3. Karcolt díszítésű szaru sótartó (19. sz. vége, Henész, Somogy m.) Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
4. Spanyolozott nyelű faragókések (19. sz. második fele, Somogy m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
5. Spanyolozott díszítésű juhászkampó (1880-as évek, Somogy m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
6. Vetélők (a bal oldali: Okorág, Baranya m., 19. sz. második fele; a jobb oldali: Hodó Mihály munkája, 1870–80-as évek)
Bp. Néprajzi Múzeum
1. Spanyolozott díszítésű tükörtartó szekrényke, fönn Mária kegyképpel, alatta oltáriszentséggel (1877, Jánosháza, Vas m.) Szombathely, Savaria Múzeum
2. Felnyitható fedelű tükrös borotválkozáshoz (19. sz. első fele, Zalagyömrő, Zala m.) Bp. Néprajzi Múzeum
3. Domborúan faragott tükrös (Századforduló, Zaláta, Baranya m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
4. Borotvatartó, karcolt és választóvízzel sárgított díszítéssel (Hodó Mihály munkája, 1870–80-as évek, Zaláta, Baranya m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
1. Tükrös karcolt és választóvízzel sárgított díszítéssel (Hodó Mihály munkája, Drávaiványi, Baranya m.) 2. Szaru sótartó (1899, D-Dunántúl) Bp. Néprajzi Múzeum
Juhász cifraszűrben, rojtos gatyában (tükrös kirajzolt részlete, Király Zsiga műve, 1841. Magyargencs, Vas m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Spanyolozott tükrös. Csokonya (Somogy m.). Néprajzi Múzeum, Budapest.
Spanyolozott tükrös (Vas m.) 1856. Savaria Múzeum, Szombathely.
Spanyolozott mángorló részlete. Király Zsiga munkája, Nagycenk (Sopron m.) 1841. Liszt Ferenc Múzeum, Sopron.
Spanyolozott tükrös, Savanyú József betyár elfogásának ábrázolásával. Nagydobsza-István major (Somogy m.) 1885. Rippl. Rónai Múzeum, Kaposvár.
Spanyolozással és karccal díszített tükrös két betyár alakjával. Pénzeskút (Veszprém m.) Bakony Múzeum, Veszprém.
Dunántúli pásztorművészet
Spanyolozott tükrös. Vas m. Savaria Múzeum, Szombathely
Hofer Tamás
