előmunkás
előmunkás: egy időben és helyen, azonos munkát végző csoport első embere, aki után a többiek igazodnak. Mivel felügyeletet is gyakorolhat, olykor munkaköre azonos a különféle → munkavezetőkével; ez utóbbiak azonban nem feltétlenül vesznek részt a csoportmunkában. A → bandagazdák többsége bizonyos munkafajtákon maga is előmunkás: kubikon pl. ún. kitűzéskor (a munkatér kijelölésekor), méréskor és egyéb finom munkákon, bár ez egyáltalán nem általános, hiszen nem ez a bandagazda voltaképpeni feladata. Igazi előmunkás viszont vizes csatornamunkákon az ún. vezérárkos, aki az egész ásást és vízlevezetést irányítja, miközben maga is az élen dolgozik. Hasonló szerepe (és elnevezése) van a vezérrudasnak: aki a hajóvontató kötél végén halad, egy ütemre lépkedő társai pedig párosával követik a húzókötél két oldalán (→ hajóvontató banda). A szintén térben megosztott summásmunkák közül főként répakapáláskor jutott szerephez az előmunkás: ha a summások mindnyájan egyszerre álltak be a táblába, egyetlen meneteles sort alkotva, jobbról az ún. elsős volt az élen, aki az ütemet diktálta. Rendszerint azonban külön sorba állították fel az ún. fél- és egész kezeseket, e V alakú vadlúdszárny élén a vajda dolgozott, aki igyekezett a bandát meghúzni. Ha nagyon erős iramot diktált, rá is kiabáltak: – ne, pengő ne!, mivel a vajda a bandagazdától külön sápot húzott. Előmunkásnak tekinthető az arató- és a szénakaszáló bandák első kaszása, aki kora s főként munkateljesítménye alapján került az élre, a többi igyekszik vele lépést tartani. Előmunkásféle még a cséplős kazalmester, mázsamester, a → pályamunkások kis csoportjainak vezetője. – Irod. Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle., 1961).
Katona Imre
