falu felszámolása
falu felszámolása: 1. tágabb értelemben minden olyan földesúri akció, amelynek eredményeként évtizedes, sőt évszázados falvak szűntek meg. A falu felszámolására számos példát ismerünk a középkori feudális magánháborúk időszakából és az ellenreformáció korából. – 2. Szűkebb értelemben azoknak az intézkedéseknek a sorozata, amelyekkel a 19. sz. második felében több alföldi telepítvényes → kertészfalut megszüntettek. E feloszlatott telepítvényes falvak lakói dohánytermesztéssel foglalkoztak. Földjeik majorsági földek voltak. Közismert viszont, hogy 1848-ban azonban csak az úrbéres jogállású jobbágybirtokok szabadultak fel. Így az allodiális földön települt kertészfalvak népének helyzete ingataggá vált. E helységek földesurai is féltek egy esetleges – számukra kedvezőtlen – országos rendezéstől. Ezért, hogy későbbi földveszteségüket elkerüljék, az 1850-es években több helyen feloszlatták a telepítvényes falvakat. A házak széthúzatása, a nép elkergetése sok erőszakkal és fájdalommal járt. Leghíresebb volt a mindszent-algyői uradalom kertészfalvainak felszámolása. Itt 1852–56 között Ányás, Hantháza, Homok, Sövényháza, Hatrongyos, Vadkert és Percsora helységeket semmisítették meg. Az elűzött lakosság földjét nagyrészt állattartással hasznosították. A szétszéledő kertészek egy része levándorolt Torontál megyébe. Többségük azonban a környék mezővárosainak és tanyás területeinek szegény népességét gyarapította. Sokan váltak közülük idénymunkássá és kubikossá. (→ még: dohánykertész) – Irod. Féja Géza: Viharsarok (Bp., 1937); Für Lajos: A majorsági zsellérkérdés rendezése 1848–1896 (Agrártört. Tanulm., Bp., 1960); Takács Lajos: Dohánytermesztés Magyarországon (Bp., 1964).
Bárth János
