gömöri ácsolt láda
gömöri ácsolt láda: a történelmi Gömör m.-ben készült ácsolt menyasszonyi láda és gabonás-, ill. lisztesszuszék összefoglaló elnevezése, mint típusmegjelölés elsősorban az előbbire vonatkoztatva. Az egykori Mo.-on a gömöri bükkerdő övezetben voltak az → ácsolt láda előállításának legnagyobb központjai, némely háziiparos község (Babarét, Kiéte, Fillér, Kisrőce) egész lakossága úgyszólván csak ezzel foglalkozott. A gömöri ácsolt ládát szétszedett állapotban vitték eladásra más kisebb fatárgyakkal, kosarakkal egyetemben a szomszédos fuvarosfalvak lakói. Egyrészt a felföldi falvakban házaltak vele, főként a tőlük délre fekvő vidéken, másrészt vásárokon értékesítették a gömöri ácsolt ládát, a környéken is, de méginkább az egész Alföldön. Itt az árusítás főbb határállomásai: Tokaj, Debrecen, Nagyvárad, Arad, Hódmezővásárhely, Baja. Az → asztalosbútor hatására a 19. sz. derekára az alföldi piacok megszűntek, míg a Felföldön az asztalos készítésű → láda mellett is megmaradt a kelengyebútornak a fehér ruha számára, egészen az I. világháborúig; innen a szakirodalomban a palóc szuszék elnevezés. A kelengyés gömöri ácsolt láda jellegzetes formája a 18. sz. elejére már kialakult. Ezt a módosulást az alkalmas vaskos fatörzsek fogyása indította el, minek következtében mind keskenyebb deszkából, egyre magasabb, hosszú lábakon álló ládatestek épültek (kb. 100–120 cm-ig). Hatására a vésett, → mértanias díszítés is fokozatosan keskeny sorokra bomlott. A régies díszítőelemek között a menyasszonyi gömöri ácsolt ládákon gyakori a többnyire ég felé emelt karú, geometrizált → emberábrázolás. Az ornamentikát korábban növényi festés egészítette ki: vörösített alapon feketére színezett motívumok (→ bútorfestés). A 19. sz. folyamán a festés elmaradt, és legfeljebb az alap kapott füstölést (→ beégetés), hogy jobban érvényre jusson a díszítmény vonalrendszere, az elaprózott díszítőelemekből összetett változatos, csipkeszerű kompozíció. A századfordulón a növényi motívumok is megjelentek, ágak, bimbók, ill. esetenként a kehely, kereszt, óra képe. A gabonatartó gömöri ácsolt ládán általában nem volt díszítés, de a kiemelhető oldaldeszkák visszahelyezésének elősegítésére a deszkák végeibe eltérően alakított kis díszítőelemek kerültek. – Irod. Bartholomaeides, Ladislaus: Inclyti Superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis. Notitia Historico–Geographico–Statistica (Leutschoviae, 1806–1808); Gömör-Kishont vármegye (szerk. Borovszky Samu, Bp., é. n.); K. Csilléry Klára: Az ácsolt láda (Az MTA II. Oszt. Közl., 1951).
Gömöri ácsolt láda. Geometrikus díszítése feketés festéssel színezett (Lelőhely: Mezőkövesd, 18. sz.– 19. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum
Ebben a korban már lemaradt a fekete festés a díszítésről, és megindult a díszítmények elaprózódása (Lelőhely: Borsodnádasd, 1860) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
