gömöri kerámia

Teljes szövegű keresés

gömöri kerámia: kezdetei a középkorig nyúlnak, s minden korai, jelentősebb földrajzi leírás említi. Előállításának helyei elsősorban Melléte, Gice, Lice, Ozsgyán, Rimaszombat, Süvéte, Zsaluzsány helységek voltak; mestereinek társadalmi helyzetére a félig paraszti, félig iparos sor volt a jellemző. A Gömörből származó edényeknek két nagy csoportja van: a tűzálló főző-sütő edények és a nem tűzálló agyagból készült, főleg tárolásra és étkezési célokra használható edények. A tűzálló edények legjelentősebb csoportja a fazék, a lábas és a lábas serpenyő vagy a lábas lábas Rimaszombatban, váltakozó színekben, barna, sárga és zöld mázzal bevonva készültek. Jellemző termék továbbá a korongolt, majd kettévágott tepsi, a víz hordására és tárolására szolgáló mázas és mázatlan korsók és kanták. A mázatlanokat azonban belül mindig mázolták, kívül pedig vörös vagy barna földfestékkel, egyszerű vonalas, geometrikus díszítménnyel látták el. A mázas korsóknak és kantáknak legarchaikusabb darabjai zöld mázasak és a felületre füzérszerűen vagy elszórtan agyagkorongra nyomott rozettával díszítettek. Igen dekoratívok azok a víztároló edények, amelyeknek külső felületét váltakozó ritmusban barna, sárga és zöld mázzal, függőlegesen, széles sávokban öntöttek le. – A gömöri kerámia legnagyobb piaca az Alföld volt, de ismerték és használták Abaújban, Sárosban, Zemplénben, Borsodban, Hevesben, Szabolcsban, Bihar, Szolnok, Ung, Bereg és Pest megyében is. Az ország határain túl, D-Lengyelo.-ban, Cseho.-ban is kedvelték. – Irod. Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához (Ethn., 1960); Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1961); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968); Szanyi Mária: Adatok a gömöri népi fazekassághoz (Irodalmi Szle, 1977).

Sorminták az előbbivel azonos ácsolt ládáról

Stilizált emberalakokból összetett motívum

Emberfejű korsó (20. sz. eleje, készítőhelye: Süvéte, v. Gömör m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Gömöri kerámia
Lakodalmi kásafőző nagy fazék (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lábas serpenyők (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyertyamártó edény. Szövege: „Dobos István Uramnak Betsülete ké(szült)”. (18. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Boroskancsók (19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Vizeskorsó (készült Süvétén, v. Gömör m.) Bp. Néprajzi Múzeum
István Erzsébet

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages