gulyásdal, gulyásnóta

Teljes szövegű keresés

gulyásdal, gulyásnóta: a pásztordal válfaja, a gulyások életéről és érzelmeiről szóló, rendszerint első személyben előadott dal. A gulyások is zömmel átalakítás nélküli népdalokat énekeltek, de a többi pásztorfoglalkozáshoz hasonlóan saját dalaik bizonyos mértékig elkülöníthetők. Egyik irodalmi előkép Mátyási József „Sorsával elégedő Gulyásnak pásztori Dallja” (röviden: Gulyásnóta) c. terjengős pásztoridillje 1823-ból (Nem bánom, hogy parasztnak születtem ...), mely széttöredezve és keveredve e ugyanakkor reálisabbá is válva egy évszázadon át fennmaradt. Egyik részletét Petőfi is felhasználta a János vitézben (Ha látom a fergeteg elejét ...). Idill népi eredetű golyásdalokban is előfordulhat (Hortobágyon kivirult az ibolya ...), bár jóval ritkábban s rendszerint szerelmi dalokkal (Este van már, besötétült a puszta ...) összefonódva. Magabiztosságban rokon hangvételűek az egyes pásztorfoglalkozások közti vetélkedők gulyásdalbeli jelentkezései (A gulyás se hagyja magát ...). Új színt jelentenek és kevésbé éles megfogalmazásuk ellenére is az agrármozgalmi dalok egyes csoportjaira emlékeztetnek a pásztorhierarchián belüli (Esteledik, alkonyodik ...), továbbá a pásztorok és a gazdák közötti (Bánatosan bőg előttem a gulya ...) ellentétek ábrázolásai. A jószág elvesztéséről szóló epikolírai dalok (Ellopták a tinó anyját ...) súrolják a betyárdalok és a betyárballadák határát; némelyiket idilli hangulatú kép vezeti be (Ha fölülök a bugaci halomra ...), így az ellentét kétszeres hangsúlyt kap. A gulyásdalok kétarcúak: a jó legelő és kedvező idő (Amoda le hármas halom; Debrecennek van egy vize ...), ill. a szárazság és a legelőhiány (Kiszáradt a tóbul mind a víz, mind a sár; Nem akar a tehéngulya legelni ...) szerint váltanak át. A gulyások gondjaira bízott jószágok ábrázolása nem oly árnyalt és gyakori, mint a csikósdalokban, de hasonlóképpen emberies jellegű (Szilaj a babám gulyája, nem jár az a más kútjára ...). – Irod. Ecsedi István–Bodnár Lajos: Hortobágyi pásztor- és betyár-nóták (Debrecen, 1927); Mészöly Gedeon: Mátyási József és „Kalász-kaparék”-ja (Népünk és Nyelvünk, 1931).
Katona Imre

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem