gyalogút, kisút
gyalogút, kisút: keskeny, gyalogos közlekedésre használt, kitaposott út. Előfordul belterületen is, pl. kertek aljában, temetőn át épített út nélküli közökben stb., de sokkal jelentősebbek a külterületen, erdőkön; mezőkön áthaladó, taposott gyalogutak. A gyalogutnak nagy szerepe van a tanyák népének közlekedésében. A szomszéd tanyákat gyalogutak kötik össze egymással, amelyek sokkal rövidebbek, mint a dűlőre kikanyarodó szekérutak. A gyalogút sok helyen a dűlőföld közepén halad, ott, ahol a két parcellasor végei összedűlnek. Ilyenkor fardűlő a neve. Máshol két parcella hosszanti oldalainak találkozási vonalán taposnak gyalogutat a gyakran arra járók. Előfordul, hogy a gazda tiltakozása ellenére szántóföldön halad keresztül a gyalogút úgy, hogy minden szántás után újra tapossák az útjukat rövidíteni igyekvők. Igen gyakori, hogy a dűlőutak, „hatöles utak”, „agyagos utak”, sőt még a kövezett országutak mellett is gyalogút halad. Az ilyen út menti gyalogutaknak különösen az utóbbi évtizedekben lett nagy jelentősége, mivel az igen elterjedt kerékpáron közlekedés színtereivé váltak. A gyalogút szót 1320-ban említik először oklevélben.
Bárth János
