habán kerámia

Teljes szövegű keresés

habán kerámia: A habánok ( újkeresztények) magas szintű kerámiai ismerete szoros kapcsolatot mutat az itáliai Faenza majolikájával. A magyar népi kerámiát forma-, díszítménybeli és nem utolsósorban az általuk alkalmazott technikai újdonságokkal gazdagították. Ez utóbbi szempontból a legalapvetőbb, hogy edényeiket ónmázzal fedték; díszítményeik színei az ún. izzótűz-színek: az antimonsárga (nápolyi sárga), kobaltkék, mangánlila és a türkizszínű réz-zöld. Bár nagyobbrészt díszkerámiát készítettek, vagy csak a főúri háztartások edényszükségletét elégítették ki, gyártottak használati ólommázas és mázatlan kerámiát, pl. kályhacsempéket is. A habán kerámia stíluskritikai szempontból a következő korszakokra osztható: 1. a 16–17. sz.-i habán fajansz beleilleszkedik a mo.-i reneszánsz virágos stílusába, majd a hollandiai delfti fajansz fehér-kék stílusa a jellemző rá. – 2. A 18. sz.-ban népiesedik, és a kínai „famille verte” (amelyben a zöld szín uralkodik) stílusa érvényesül, amelynek edényein a korábban kedvelt növényi motívumokkal szemben gyakoribb a figurális motívum. A 18. sz.-i felföldi habán munkát az erdélyi magyar fazekasok utánozták, de ólommázas technikával. – 3. Az előbbi stílus folytatódik még a 19. sz. elején, amikor azonban több szlovák fazekasközpont – Modor, Stomfa – átveszi a habánok fajansztechnikáját. – A 18. sz.-ban sok késő habán tárgyat szállítottak az ország különböző területére, így Erdélybe is, ahol többek között „győri” edény néven ismerték. Az utóbbit több erdélyi magyar fazekasközpont utánozta, de ólommázas kivitelben. Edényeik alapszíne általában fehér; a 17. sz. elején világoskék, majd sötétkék. A sárga alapszín ritka, főleg a szlovák területen fordul elő az ottani lakosság ízlésének megfelelően. – Legkedveltebb edényformájuk a tál és a tányér. A legkorábbi évszámos rácsos peremű tál 1598-ból való. A széles peremű, kis öblű tálak a 17–18. sz.-ból származnak. Olasz és delfti hatást mutatnak az ovális és a gerezdes tálak. Nagy mennyiségben készítettek korsókat is. Az első évszámos korsó 1599-ből való; az első mo.-i darab 1606-ból. Alakjuk tojásdad és gömbforma. A korábbiakat felnyíló ónfedővel látták el. Különlegesség a gerezdes testű korsó. A 17. sz. közepén jelent meg a körte idomú korsó. Jellegzetes formát képviselnek a négy-, hat- és nyolcszögletes oldalú palackok, amelyek a 17. sz.-ból valók. A legkorábbi 1609-ben készült. E tárgyakon jelenik meg először a szarvas mint díszítőmotívum. Ezen tárgyak jellegzetessége még az épületcsoportokat ábrázoló díszítmény. A habánok által készített edények között kis boros- és pálinkáshordók, valamint kézmosók és víztartók is találhatók. Patikaedényeik korábban hengeresek, később tojásdad testűek. Mesterjegy vagy monogram csak a 19. sz.-tól fedezhető fel edényeiken. – Irod. Szendrei János: A habánok története Magyarországon és a habán majolika (Művészi Ipar, 1889); Wartha Vince: Az agyagipar technológiája (Bp., 1892); Landsfeld, H.: Lidové hrnčířstvi a džbánkárštvi (Praha, 1950); Krisztinkovich Béla: Haban Pottery (Bp., 1962); Kresz Mária: Illusztrációk az erdélyi kerámia történetéhez (Ethn., 1973); Bunta Magda: Az erdélyi habán kerámia (Bukarest, 1973); Katona Imre: A habán kerámia Magyarországon (Bp., 1974).

Hatszögű habán fajansz palack (1667)
István Erzsébet

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages