határjárás, határkerülés

Teljes szövegű keresés

határjárás, határkerülés: a középkori gazdasági, közigazgatási és jogi hagyományokon alapuló eljárás, melynek során a birtoktestnek, a falu földterületének végpontjait kijelölték, azok védelméről gondoskodtak és rendszeresen megújították. A középkorban birtokadományozáskor és -örökléskor a szóban forgó birtokot a szomszédok és hites személyek jelenlétében körüljárták, határpontjait megállapították. A határkijelölésekről, beiktatásokról és pereskedésekről a határjáró oklevelek tanúskodnak. A falvak határának sérthetetlenségét a községi elöljárók biztosították, s a közösségben állandóan tudatosították a határjelek helyét. A természetes és mesterséges határjeleket, „minden határok circumferenciáját specifice” határkönyvekben is rögzítették néhol, de az általános eljárás az volt, hogy a compossessorátus tanácsi emberek vagy ezen alkalomra választott tisztségviselők vezetésével a férfiak húsvét időszakában évente körüljárták a falu határát. A határjárás alkalmával a legényeket félig földbe ásták vagy képletesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjára. – A tavaszi határjárással egyidőben megtisztították a forrásokat is ( forrástisztítás). A szőlőhegy határának gondozására és karbantartására a hegytörvények alapján a hegyközségi elöljárók a tavaszi és őszi gyepűjárás alkalmával felügyeltek. – A határjáráshoz kapcsolódó történeti hagyományokra és vallásos szertartásokra a 16–18. sz.-tól vannak adataink, ezek azonban régebbi gyökerű, a tavaszkezdéssel kapcsolatos népszokások termékenységbiztosító szokásaira utalnak. A határ szentelt helyeihez, keresztekhez és kápolnákhoz körmenetszerűen kivonultak, búcsújárás volt áldásosztással és búzaszenteléssel ( húsvét). A határjárás gazdasági és jogi szerepe a 19. sz.-ra háttérbe szorult, különösen a telekkönyvezés bevezetése után. A határjárás a 20. sz. elején Ny-Mo. és Székelyföld több helyén ismeretes volt, vagy a korábbi hagyományok alapján felújították. – Irod. Gönczi Ferenc: A fák cultusa (Uránia, 1904); Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).

Endrefalva (Nógrád m.) község határa az 1852. évi kataszteri térkép nyomán

Sárosfa (v. Pozsony m.) község határa az 1858. és 1877. évi kataszteri térképek nyomán

Zalaegerszegi határjárók
Kecskés Péter

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages