hosszúfuvar (lat. longa vectura)

Teljes szövegű keresés

hosszúfuvar (lat. longa vectura): a jobbágyok földesúrnak járó fuvarozási, szállítási kötelezettsége. A hosszúfuvar teljesítésének normáit országos érvénnyel egységesen az úrbérrendezés (1767–1774) szabályozta. Ennek alapján évente egyszer – nem a nagy mezei munkák idején – minden négy egésztelkes jobbágy köteles volt egy négyökrös szekeret kiállítani. A hosszúfuvar időtartamát két napban maximálta az urbárium, amit azonban a földesurak rendszerint igyekeztek túllépni. Ez állandó összeütközés forrásává vált, ugyanis a hosszúfuvar nem számított bele a robotba. A hosszúfuvart általában a termésnek az uradalmi központba szállítására, építkezésnél, áruinak piacra szállításánál vette igénybe a földesúr. A korabeli rossz útviszonyok miatt a hosszúfuvar a jobbágyság egyik legterhesebb szolgáltatása volt, s ezért ahol csak lehetett, igyekeztek pénzen megváltani. ( még: előfogat) – Irod. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948); Szentgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a 16–17. századi Erdélyben (Bp., 1962).
Török Katalin

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages