időjóslás
időjóslás: a magyar parasztság természetismerete leginkább az időjárás pontos és részletes megfigyelésében nyilatkozott meg. Természetesen következik ez abból az életformából, amelyben évszázadokon át (különösen a pásztorkodó népesség) élt. Az időjósló tudás gyakran szentenciákká sűrűsödött. Szájhagyománybeli élete szoros kölcsönhatásban állt a kalendáriumokkal, azok lapjairól került vagy visszakerült a nép közé. Néhány jósló eljárás is ismert volt, főleg téli → naptári ünnepekhez kapcsolódva (pl. → hagymakalendárium), de általában → előjelekből jósolták meg az időjárást. Pl. egy bizonyos nap vagy időszak időjárásából következtettek más napok vagy időszakok időjárására: januári mennydörgés sok szelet hoz; ha → vízkeresztkor a kerékvágásban megindul a víz, akkor nem lesz hosszú a tél; ameddig Pál-fordulásakor besüt a nap a pajtába, addig fog a hó beverni még → József napján is; ha → gyertyaszentelő napján süt a nap, akkor még kemény tél várható; ha Mátyás fagyot talál, elviszi, de ha nem talál, akkor hoz; ha Gergely megrázza a szakállát, akkor még áprilisban is hó lesz; „Sándor, József, Benedek zsákba’ hozza a meleget”; → Szent György napja előtti mennydörgés havat hoz; Benedek-napi dörgés szárazságot; ha a fagyosszentek napjai hidegek, hosszú ősz várható; ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog; „ha Katalin kopog, karácsony locsog” vagy fordítva. Általánosan elterjedt volt a lucakalendárium: → Luca napjától → karácsonyig minden nap feljegyezték az időjárást, mert a hit szerint e tizenkét nap időjárásának fog megfelelni a következő év tizenkét hónapjának időjárása. – Jósolnak ezenkívül természeti jelenségekből és bizonyos állatok viselkedéséből is: amelyik irányból először dördül az ég, abból az irányból jön abban az évben a legfőbb eső; ahány nappal Szent György előtt kijönnek a békák és kígyók, annyi napig lesz még hideg; ha a békák nagyot brekegnek, eső lesz; minél nagyobbat túr e vakond ősszel, annál hidegebb lesz télen; ha a fecskék későn jönnek, akkor még hideget éreznek; ha a verebek, tyúkok a porban fürödnek, akkor eső lesz; ha a tyúkok sokára ülnek el, esőt éreznek; ha a falevél ősszel korán lehull, azt jelzi, hogy korán jön a tél; ha ősszel sok a gomba, sok hó várható; ha a holdnak udvara van, akkor szél lesz; ha felhőben nyugszik le a nap, eső lesz; ha vörös az ég alja, szél lesz.
Hoppál Mihály
