katartikus rítusok <gör. ’tiszta’ szóból>

Teljes szövegű keresés

katartikus rítusok <gör. ’tiszta’ szóból>: tisztító jellegű rítusok, ill. rítuselemek. Egy részük naptári ünnepekhez kapcsolódik, más részük az emberi élet egyes fordulóival ( átmeneti rítusok) kapcsolatos. A gazdasági életben elsősorban az állattartásban játszanak szerepet. A katartikus rítusok fő eszközei: víz, tűz, füst, vessző, zöld ág. A víz tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a vízzel kapcsolatos cselekményeknek. Jelentősége lehet a víz származási helyének is (pl. kútvíz, esővíz, szenteltvíz, harmat, szent kút vize stb.) vagy a beléhelyezett mágikus tárgyaknak. A vízzel való cselekvés módja lehet: behintés, locsolás, mosdás, fürdés, vízbe dobás stb. Kiemelkedő szerepe van a víznek a húsvéti ünnepkörben: nagypénteki mosakodás, húsvéti locsolás; de újév, vízkereszt, Szent György napja, nagyszombat, pünkösd is alkalmai a vízzel való megtisztulásnak, egészségvarázslásnak emberek, állatok számára egyaránt. Fontos szerepe van a víznek a farsangi ünnepkörben is: a kiszehajtás rítusának katartikus jellege is van. Az emberi élet egyes szakaszaiban főként gyógyító célzattal szerepel a víz különböző formában (fürdés). Megkülönböztetett jelentősége van az első fürdővíznek ( fürösztés) és az utolsónak: a halott lemosásának, a temetésről visszaérkezők mosakodásának ( halál). A tűzgyújtással kapcsolatos katartikus rítusok legjelentősebbje a nyári napfordulón gyújtott Szent Iván-i tűz. A népszokásokban tisztító gonoszűző ( gonoszűzés) célzattal szerepel a tűz farsangkor, amikor szalmabábú formájában égetik el a telet ( téltemetés); a húsvéti ünnepkörben ilyenek a Pilátus-égetés vagy Júdás-égetés, a húsvéti határjárás alkalmával gyűjtött máglyatüzek. Az emberi élet egyes szakaszaiban is szerepel a tűz gyógyító, tisztító célzattal; lehet ilyen jellege pl. a lakodalmi tűznek is. ( még: tűz) A füstölés, vesszőzés, valamint a lármázás ( zajkeltés) egyéb jelentésük mellett sok esetben tekinthetők katartikus rítusoknak is. A katartikus rítusok között kell megemlítenünk az önmegtartóztatást és a böjtölést is. – Irod. Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei (Ethn., 1940); Heiler, F.: Erscheinungsformen und Wesen der Religion (Stuttgart, 1961).
Tátrai Zsuzsanna

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages