kelés

Teljes szövegű keresés

kelés: a népi gyógyászat betegségelnevezése a bőr gyulladására (furunkulus), amely a gennykeltő baktériumok hatására néhány nap alatt megérő tályog képződésével jár együtt. Egyéb elnevezései: csomó, dagadás, fekély, gyűlés, gyülevény, kelevén, kelevény, kilis, tályog, tüzes kelés, vak-kelés, vér-kelés. A paraszti életforma korábbi higiéniai fogyatékosságai rendkívül gyakorivá tették. Ennek megfelelően igen sokféle gyógymódot alkalmaztak. Keletkezését leggyakrabban a vér sűrűségével magyarázták („rossz vér”), de előfordult az ésszerű okkeresés is: a tarló megszúrta a lábát vagy a szerszám nyelétől megkeményedett kéz repedéseibe behatoló kosz okozza. A kelés okai között említették azt, hogy az illető az utcán talált pénzt, almát vagy zsebkendőt vett fel vagy öntésbe lépett ( rontás másra hárítása). – A kelés gyógyítására felhasználták a szívó, puhító hatású gyógyfüveket (egérfarkkóró, farkasalma levele, tengeri hagyma levele, fehér liliom, lapu), állati ganéjt, szappanos kovászt, lenmaglisztből készített pépet, tejfeles pelyhet, a konyhakerti növények közül a paradicsomot és a sült vereshagymát. Ezek gyógyhatását a több százados gyakorlat megerősítette.
Hoppál Mihály

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages