kiverés

Teljes szövegű keresés

kiverés: tavasztól őszig a legelőn tartózkodó állatok ( gulya, juhnyáj, konda, ménes) kihajtása, a naponta hazajáró szarvasmarhák (csorda) és sertések (csürhe) első kieresztése. Tavasztől őszig a legelőn tartózkodó állatokat a pásztorok a falu alatt vették át gazdáiktól, vagy azoknak a legelőig ki kellett hajtaniuk. Az Alföldön a kiverés Szent György napjához (ápr. 24.) kapcsolódott, bár a különböző állatfajtákat más-más időszakban hajtották ki. Az első kihajtás általában jeles napokra esett, sok helyütt megtörtént, hogy a hagyományos állatkihajtási napon – József (márc. 19.), zöldcsütörtök, nagypéntek, György, május 1. stb. – kiverték az állatokat, de csak szimbolikusan, néhány órára, a tényleges kiverés későbbre esett. A tavaszi kihajtáshoz népszokások, az állatok megvédését, szaporaságát és tejhozamát célzó kultikus cselekedetek is kapcsolódnak. A kiverés Mo.-on a középkorban is Szent György havában történt, az eljárás módja és időpontja általában azonos kontinensünk egész területén. – Irod. Szendrey Ákos: A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése. Az állatok első kihajtása (Ethn., 1959).
Szabadfalvi József

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages