köpés

Teljes szövegű keresés

köpés: a magyar népi hitvilágban általánosan elterjedt, általában valami rosszat ( rontás, betegség, boszorkány, ördög) megelőző, elhárító gesztus. Ritkábban önmagában, gyakrabban összetett mágikus eljárások részeként használatos. Az utóbbi esetben sokszor már csak hiedelemtartalom nélküli hatásfokozó elem. A népi gyógyászatban önállóan is (pl. a gyógyító ráköp az árpás, sárgaságos vagy Szent Antal tüzében szenvedő betegre, a beteg pedig a kútba köpött), de főleg más gyógymódokkal együtt alkalmazták. Pl. a ráolvasásoknak főleg a nyelvterület K-i részén szinte állandó kisérője volt 1–3 köpés; árpa elleni ráolvasás esetén országszerte gyakorolták. Rontás, szemverés gyanúja esetén elhárító céllal alkalmazták (pl. az újszülöttet meglátogató idegen saját maga köpködi le a csecsemőt, ilyesféle szavak kíséretében: „Meg ne verjelek szemmel!”). Általánosan elterjedt volt az először kapott pénz megköpése vásárban, kártyázáskor, ugyanez első halfogáskor is előfordult. Bizonyos alkalmakkor tilos volt a köpés (pl. Szatmár megyei adat szerint szántáskor, nehogy a verebek kiszedjék a szemet; a tűzbe köpés tilalma általános volt). – A köpés e funkciókban Európa-szerte régtől fogva elterjedt; már az ókori adatok hasonló alkalmazási módokra utalnak. A legrégebbi európai keresztelési rítusban is szerepelt mint ördögűző gesztus. Eredetileg valószínűleg kétféle elgondolás volt mögötte: valamit elűzni a köpés segítségével, ill. a köpéssel együtt valamilyen tisztátalant kiűzni, „kiköpni” a testből. A köpés tilalmai valószínűleg az utóbbi képzettel függnek össze.
Pócs Éva

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages