legelőbér, fűbér
legelőbér, fűbér: a legelőhasználat bére, amelyet rendszerint az állatok tulajdonosa fizetett a legelőtulajdonosnak. Ritkábban – pl. vállalkozó típusú juhász által létrehozott, szervezett → esztena esetében – a pásztorgazdaság, szállásgazdaság szervezője fizette. Előfordult, hogy községi vagy közbirtokossági legelő közbirtokosai is fizettek legelőbért, amely a legelő fenntartására, adójának fedezésére szolgált. A legelőbért általában a legeltetett állatok száma szerint adták, számosállatban számolva. Máskor a bérlet adott területre szólt, az állatok számának meghatározása nélkül vagy csak globális meghatározásával (pl. nyáj). A középkorban széltében elterjedt – főleg a Kárpátok vlach pásztorainál – a földesúri erdőkben, havasokon való legeltetésnek naturáliákban (állati termékekben, sajt, vaj) fizetett bére. A legelőbért újabban rendszerint pénzösszegben határozták meg. A középkori szokásjog alapján a 19. sz. végéig a vásárra hajtott állatok a közutakon és közlegelőkön egy éjjel legelőbér nélkül is legelhettek.
Földes László
