legénycímer
legénycímer: a legénycéh tagjai szokás szerint → aprószentek napján csináltatták meg a falu kovácsával: vaskorona alakú, rajta kis kovácsoltvas jelvények, általában gazdasági eszközök függenek. Ferula néven is ismert. Abroncs fogja össze, amely szintén kovácsoltvas, vagy az aprószenteki korbácsolás karikába hajlított fűzfakorbácsa. Az abroncsra kötözik fel azokat a pántlikákat, amelyeket a falubeli lányok adnak a legényeknek, ill. amelyeket a besorozott legények kapnak kalapjukra a lányoktól. A felpántlikázott legénycímert az ivószoba gerendájára akasztották olyan magasan, hogy a legmagasabb legénynek a fejét súrolják a pántlikák. A legénycímer felavatásakor az áldomásivás után a legények és a lányok reggelig mulatnak. Tánc közben a párok olyan magasra ugranak, hogy fejükkel a pántlikát érintsék, nagyot kiáltva: „ez az én pántlikám!” A legénycímert a csárdás őrizetére bízták, aki a megtiszteltetésért bort ad a legényeknek. – Irod. Timkó György: Szigetközi leánykorbácsolás és legénycímer (Népr. Ért., 1904).
Legénycéh címere (Darnózseli, Győr-Sopron m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Morvay Judit
