megfejt bakkecskék, a, megkopasztott ludak

Teljes szövegű keresés

megfejt bakkecskék, a, megkopasztott ludak: Mátyás-mesemotívum. Mátyás király (a cár) rejtvényekben beszél egy paraszttal, aki megnyerte tetszését. Végül megkérdi, hogy meg tudna-e fejni három bakkecskét? Az öreg szántóvető igenlő válaszára meghagyja, hogy addig ne mondja meg senkinek párbeszédük értelmét, amíg az ő arcképét nem látta. A kíséretében levő uraknak birtokot ígér, ha megfejtik az öreg paraszttal folytatott beszélgetését, amely ilyen kérdéseket és feleteket tartalmaz: Messzi-e még a messzi? Hány már a harminckettő? A válaszok: Az ökröm szarváig. Már uram csak kettő (ti. már csak addig lát, s csupán két foga van), vagy Juhány bácsi, meddig ér? – Háromszáz, kengyelvasig. (A vízparton legeltető juhásznak 300 birkája van, s a víz kengyelvasig ér: MNK, 921 Ia–b); vagy „A nyolc garas (napszám) beosztása”: Kettővel magát és feleségét táplálja, kettővel adósságát törleszti (munkaképtelen szüleit tartja), kettőt kölcsön ad (a fiait tartja vele, akik majd öregségükre őket fogják eltartani), kettőt kidob az ablakon (a leányaira költi, akiktől nem kapja vissza semmilyen formában; AaTh 921 A, BN 929*: „Focus”). A főurak 50–100 aranyat ígérnek az öregnek, ha felvilágosítja őket. Az öreg az aranyak leszámlálása után megmondja a megfejtést. Mátyás király maga adta meg a lehetőséget, hogy a három bakkecskét megfejje, az aranyakon az öreg 100-szor is láthatta az ő képmását (AaTh 921 F*, BN 927*). – A motívum a magyar népmeseanyagban különböző előzmények után 12 alkalommal került feljegyzésre, valószínűleg csak azért ilyen kevésszer, mert a feljegyzők az irodalomban, tankönyvekben és meséskönyvekben való gyakori megjelenése miatt közismertnek minősítették. A nemzetközi népmese-katalógus csak az orosz megfelelőiről tud: a cár azonban nem bakkecskék megfejésére, hanem ludak megkopasztására ad utasítást (Afanasijev 921B*). Ezenkívül Anderson, W. és Heller Bernát egy-egy litván változatot említ, melyben megkopasztott tyúkok szerepelnek, Berze Nagy János pedig egy csuvas változatot tekint a magyarhoz legközelebb állónak. A litván változatok jellemző módon Nagy Frigyeshez fűzik az anekdotát. ( még: okos parasztleány, az, talányfejtő királykisasszony, a) – Irod. Mészáros Gyula: Csuvas népköltési gyűjtemény (I–II., Bp., 1909–12); Anderson, W.: Kaiser und Abt (FFC, 42, Helsinki, 1923); György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai (Bp., 1934); Heller Bernát: Mátyás király megfejt bakkecskéi (Ethn., 1936); Balys, J.: Motif-Index of Lithuanian Narrative Folk-Lore (Kaunas, 1936); Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél (ÚMNGy, I., Bp., 1940); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (III., Bp., 1960); Krzyzanowski, J.: Polska bajka ludowa (Wrocław–Warszawa–Kraków, 1962).
Kovács Ágnes

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages